Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Close up of businesswomans hands with pen, glasses, and calculator doing some financial calculations
Nyitókép: NoSystem images/Getty Images

Karácsony Gergely: a bíróság megtiltotta a kormánynak, hogy több pénzt emeljen le a főváros számlájáról

A budapesti főpolgármester a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy a bírósági döntés értelmében azonnali jogvédelmet kapott a főváros a kormányzattal szemben.

"A Fővárosi Ítélőtábla mai végzésével azonnali jogvédelem keretében megtiltotta az államnak, hogy Budapest számlájáról több pénzt emeljen le, mint amit forrásként biztosít a városnak. Érvényesítettük hát a bíróságon a budapestiek érdekét, örömmel tölt el, hogy Magyarország, ha nyomokban is, de mégiscsak jogállamot tartalmaz" – jelentette be Karácsony Gergely a Facebookon.

Úgy értékelt, hogy ezzel érvényt szereztek a Budapesti Lakógyűlésen szavazó budapesti polgárok akaratának is, miszerint a város igazságtalan sarcot ne fizessen a kormánynak. "Mostantól elvenni sem tudnak többet a központi költségvetés javára, mint amit kapunk onnan" – fogalmazott.

Megfogalmazása szerint a budapesti "túlélőcsomag" intézkedéseivel, valamint takarékos gazdálkodással sikerült megőrizni a város működőképességét.

A főváros többször közölte, hogy a kormány az elmúlt években több mint 220 milliárd forintot vont el Budapesttől, vagyis a fővárosnak többet kellett befizetnie a költségvetésbe, mint amennyit támogatást az államtól kapott.

A bírósági végzés Karácsony Gergely közlése szerint azon alapul, hogy a kormányzati elvonás a közérdek súlyos sérelmével jár.

A főpolgármester még júniusban jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat közigazgatási pert indított a Magyar Államkincstár ellena szolidaritási adó miatt. Azt kérték, a bíróság mondja ki, hogy a kormány törvénytelenül von el több pénzt a fővárostól, mint amennyit támogatásként ad. Karácsonyék levezetése szerint az 58 milliárd forintban maximált szolidaritási adó 25 milliárddal több, mint az összes állami támogatás, amit a főváros a közszolgáltatások ellátására kap, ráadásul az adó mértéke jövőre már 75 milliárd forint lehet.

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a közelmúltban a szolidaritási hozzájárulás általuk vitatott része kapcsán azt mondta: az államkincstár korábban minden alkalommal inkasszózta a számlájukat a túlélőprogram ideje alatt 12 milliárd forint értékben. Álláspontjuk szerint ez "hitelfelvétel volt", hiszen a főváros számláján nem volt pozitív az egyenleg. Ebből kifolyólag, amikor inkasszálták a számlájukat, hitelt vettek fel a nevükben - mondta Kiss Ambrus.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×