24-48 órás munkaidőrendben dolgoznak a tűzoltók; tizenegynéhány évvel ezelőtt volt egy munkaidőperük a tűzoltóknak, akkor 54 órát dolgoztak egy héten, ezt vitték le 48 órára, majd féléves munkaidőkeret lett: ez 1224 vagy 1248 órás.
"A 40 és a 48 óra közötti nyolc óráról szeretnénk valamiféle állásfoglalást kapni most már, mert azóta, hogy megnyertük a pert – az állam mindenkinek fizetett peren kívül –, nem lett megállapítva, hogy a 40 órán felüli idő mekkora része túlóra" – részletezte az InfoRádióban Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete elnöke.
Szerinte az állam úgy gondolhatja, hogy nagyon jó nekik, hogy ebben a munkaidőrendben dolgozhatnak, csakhogy két probléma is van:
- hiába dolgoznak 48 órát, a tb-nél itthon legfeljebb 40 órát lehet bejelenteni (az EU-s irányelv 48 órás maximális heti óraszámot ír elő a túlórákkal együtt)
- nem kapnak túlórabért a tűzoltók.
Felidézte, régen volt korkedvezményes nyugdíj, de az ötévenkénti "plusz évet" már eltörölték, és helyette nem kaptak semmit.
A 48 órás munkahét a tűzoltóknál úgy jön össze, hogy reggel 6-tól másnap reggel 6-ig van szolgálatban egy ember, majd két napot pihenhet, de van olyan hét, amikor "bejön" egy harmadik 24 órás nap.
"A szolgálati beosztásból adódóan három csoport van, ebből adódóan
egy tűzoltónak egy hónapban egy szabad hétvégéje van.
A többin vagy szombaton, vagy vasárnap dolgozik. Ha arra esik a szolgálat, akkor ünnepnapon is be kell menni dolgozni, természetesen a létszámtól függően lehet szabadságra menni. Viszont most elég komoly, 20 százalékos, 1000-1500 fős a létszámhiány – a katasztrófavédelem 9-10 százalékot ismer el –, a kezdő tűzoltók minimálbért vagy talán most valamivel fölötte keresnek, és gyakorlatilag a 20-25 éve ott dolgozó is elég kevéssel keres többet, mint a kezdő" – részletezte Salamon Lajos.
Hatvanéves korig kell dolgozniuk, utána úgynevezett rendelkezési állományban töltik az időt a nyugdíjkorhatár eléréséig. A rendelkezésre állási idő bérét viszont mostantól a vármegyéknek kell kigazdálkodniuk.
A tűzoltók így többéves perre készülnek.
"Először is: Magyarországon ki kell meríteni az összes jogorvoslati lehetőséget, utána tudunk menni nemzetközi bíróságra" – szögezte le az elnök.