Az elfogottakat háborús bűncselekmények elkövetésével és népirtásban való részvétellel gyanúsítják. Az ügyészség közleménye szerint a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokai és katonái 1995 júliusában körülbelül hetven bosnyák férfit és fiút, valamint egy nőt fogtak el és gyilkoltak meg Srebrenica közelében, ezt követően pedig megszervezték és végrehajtották a holttestek eltüntetését.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet őket népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. Legtöbbjüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a maradványokat, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. Az áldozatokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított meggyilkoltakat helyeznek örök nyugalomra.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a "Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnokot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre.

Négy ember életfogytig tartó szabadságvesztést kapott népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért. A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.