eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Insurance agent presentation and consultations with a lawyer or insurance agent. Law and insurance.
Nyitókép: scyther5/Getty Images

Súlyos érvek kerültek elő a bértárgyalásokon

A magas infláció miatt 2023-ra bérkorrekciót tart szükségesnek a Liga Szakszervezet, miközben bár a munkaadók a mielőbbi döntéshozatalt sürgetik, a vállalkozások túlélése érdekében óvatosságra intenek.

Több téma is napirendre került a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésén. Az első napirendi pont a 2023-as évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum esetlegesen szükséges korrekciója, és ezzel párhuzamosan a 2024-es évre vonatkozó bértárgyalások előkészítése volt.

"Az erre az évre vonatkozó bérmegállapodásban rögzítettük azt, hogy amennyiben a gazdasági mutatók - a GDP alakulása és legfőképpen az infláció mértékének a változása - szükségessé teszi, akkor a már végrehajtott bérfejlesztésen túl egyfajta korrekciót hajtunk végre. A két kötelező bérelem 14, illetve 16 százalékkal emelkedett, miközben az infláció mértéke magasabb, mint ahogy azt még az idén év elején is tervezni lehetett. Az MNB jelenlegi előrejelzése szerint 17,5 százalék lesz az éves átlagos infláció, de természetesen más intézetek adatait is figyelembe vesszük, ahol ennél is magasabb, 18 százalékos vagy azt meghaladó mértékről is szó van" – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke.

A szakszervezet azt szeretné, hogy a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők megőrizhessék a reálpozíciójukat 2023-ban, ehhez egy korrekciót tartanak szükségesnek. Felmerült az is, hogy vonják össze az esetleges korrekció mértékéről történő egyeztetéseket, valamint a 2024-es bértárgyalásokat. Mészáros Melinda valószínűsíti, hogy ez utóbbira kerül majd sor, annál is inkább, mert a féléves záró adatokat, ami alapján tárgyalni tudnak, legkorábban szeptemberben tudja a Pénzügyminisztérium rendelkezésre bocsátani.

A szakszervezet a reálérték megőrzéséhez a 14 és a 16 százalék, valamint az átlagos éves inflációs mérték közötti különbséget egész évre vetítve indokoltnak látja korrekcióként. Ha az emelésre nem ebben az évben kerül sor, azt javasolják, hogy ezt a korrekciós mértéket mint induló bázist vegyék alapul, és erre emeljenek rá 2024-ben.

Pontos elvárt számot Mészáros Melinda nem tudott mondani, hiszen még nem ismert az éves átlagos infláció, de ha kiindulási alapnak az MNB utolsó előrejelzésében szereplő 17,5 százalékot veszik, akkor a minimálbér esetében éves vetítésben 3,5 százalékot, a garantált bérminimumnál legalább 1,5 százalékot kellene emelni a Liga Szakszervezet szerint.

Mészáros Melinda megjegyezte még:

alapvető elvárásuk 2024-re, hogy az inflációs várakozást jelentősen meghaladó mértékű, legalább 15 százalékos minimálbér-fejlesztésre kerüljön sor.

"Recesszióban van a magyar gazdaság, az ebből adódó terhek jelentős részét a legtöbb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások viselik, ezt is figyelembe kell venni akkor, amikor döntés születik az idei bérkorrekcióról vagy a jövő évi béremelésről" - mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

"Ez egy nagyon nehéz gazdasági helyzet, amit megszenvednek a cégek is: a foglalkoztatás, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum nagyobb terheit a hazai kis- és középvállalkozói szektor viseli. Ilyen körülmények között kell tárgyalniuk a minimális bértételekről" - mutatott rá Perlusz László. Kifejtette: a legalacsonyabb keresetűek helyzetének javítására "amit tudunk, azt mi is megteszünk", de arra mindenképpen figyelni kell szerinte, hogy a jövő évre, amikor az infláció már valóban egy számjegyű lesz - nemcsak az egész évre vonatkozóan, hanem várhatóan havonta is -, és amikor a gazdasági növekedés pozitívba fordul, akkor meglegyenek azok a vállalkozások, amelyek képesek növekedni, foglalkoztatni és tudnak béreket emelni.

"Nagyon óvatosan kell a kötelező minimális bértételekkel vagy ezek bármilyen korrekciójával bánni azért, hogy ezek a cégek túléljék ezt az évet, kihúzzák a következő évig, amíg utána újra növekedésnek tud indulni a gazdaság."

Perlusz László szerint mielőbb össze kell majd hívni a VKF következő ülését, amint a minisztérium, illetve a szakértők rendelkezésre bocsátják a megfelelő gazdasági számokat a GDP-re és az inflációra, esetleg a munkatermelékenységre, a munkaerőpiacra vonatkozóan.

"Haladéktalanul le fogunk ülni és minél előbb tárgyalnunk kell és döntéseket kell hozzunk, épp a legalacsonyabb keresetű munkavállalók érdekében" – mondta a főtitkár.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×