Jövő év május 31-étől csak akkor tölthetnek be pedagógus munkakört a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezők, ha felsőoktatási intézményben esküt tettek – olvasható az új pedagógus-életpálya törvény (Púétv.) végrehajtási rendeletének tervezetében, amit a Népszava szúrt ki.

Az, hogy pontosan mire kell majd esküdniük, a tervezetből nem derült ki.

A fentiek kapcsán Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az InfoRádiónak azt mondta, hogy a korábbi egyeztetések során egyetlen árva szó nem esett az eskütételről, amivel kapcsolatban több kérdés is felmerül: mire, kire kell esküdni, illetve miért pont 2024. május 31-e után? Mint fogalmazott,

elképzelésük sincs, hogy mi lehet ezzel a kormány célja, de rá fognak kérdezni Maruzsa Zoltán államtitkárnál,

aki péntek délelőttre egyeztetésre hívta a Pedagógusok Szakszervezetét, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetét, illetve a Nemzeti Pedagógus Kart.

A lap megjegyzi, a pedagógusok bérezésére vonatkozó részletszabályok viszont kimaradtak a tervezetből. A korábban státusztörvényként ismertté vált Púétv. meglehetősen széles sávokban határozta meg a pedagógusoknak adható bérek mértékét, ám a végrehajtási rendelet-tervezetben nem olvasható arról, hogy a pontos bérek megállapításához szükséges szempontokat a munkáltatók hogyan alkalmazzák. Egyedül a gyakornokok bére van egységesen bruttó 440 ezer forintban meghatározva, ami kedvezmények nélkül 292 ezer forint nettóban.

Gosztonyi Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelettervezetből hiányzik például a teljesítményértékelési rendszernek a jogszabályba foglalása, noha egy végrehajtási rendeletnek pont az lenne a lényege, hogy a törvényt magyarázza, és a jogalkalmazók számára egyértelművé tegye az intézkedéseket. „A tervezet viszont egyelőre több kérdést vet föl, mint választ tartalmaz” – fogalmazott.

A rendelet lehetővé tenné, hogy az iskolai oktatás hetedik és nyolcadik évfolyamán az integrált természettudomány tantárgyat biológia, fizika vagy kémia szakos tanárok is taníthassák – teszi hozzá a Népszava, ami szerint a kormány pedagógushiányra készül. A tervezet szerint, ha nincs megfelelő végzettségű pedagógus egy munkakör betöltésére, legfeljebb öt évig tanárként foglalkoztatható az is, akinek van valamilyen természettudományos felsőfokú képzettsége (például biológus, kémikus, matematikus). Emellett a honvédelmi nevelés-oktatáshoz elégséges lenne a katonai szakképzettség.

A pedagógiai asszisztensek hiányát úgy orvosolnák, hogy a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó és a pedagógiai felügyelő munkakörök megnevezését átírják pedagógiai asszisztensre, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkakört pedig gyógypedagógiai asszisztensre – olvasható.

A PSZ alelnöke szerint a fentiek alapján „a kormány beismeri, hogy a propagandagépezete hazudik, hiszen azt mondják folyamatosan, hogy nincs semmiféle munkaerőhiány a magyar oktatásban. A foglalkoztatási paragrafusok viszont egyértelműben bebizonyítják, hogy tulajdonképpen

Magyarországon gyakorlatilag bárki, bárhol, bármilyen végzettséggel bármit is taníthat

– tette hozzá.

Közben a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szavai alapján

a rekordmagas pedagógusfelvételi adatok azt mutatják, hogy a pedagóguspálya egyre vonzóbb a fiatalok számára;

az új pedagóguséletpálya-törvény növelte a pedagógushivatás iránti érdeklődést, a pedagóguspályának nőtt a presztízse és a vonzereje – nyilatkozta Rétvári Bence.

Közlése szerint az idén 18 845-en jelentkeztek pedagógusképzésre, közülük 10 514-en nyertek felvételt, 9674-en tanulhatnak állami ösztöndíjjal. Az utóbbi hat évben nem volt ilyen magas a felvettek száma, ráadásul a pótfelvételivel még tovább növekedhet ez a szám – jelezte.

„Jó esélyeink vannak tehát arra, hogy a pedagógus-utánpótlás egyre nagyobb számú lesz a következő években. Nagy siker, hogy az utánpótlás tehát nem fogy, hanem idén 67 százalékkal emelkedett” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy „az egyik legnagyobb az emelkedés a tanító- és óvodapedagógus-képzésben, ahol megduplázódott a felvettek száma, de a tanárképzésre is közel harmadával kerültek be többen”.

„Hiába a baloldali hergelés, a pedagóguspálya továbbra is az egyik legnépszerűbb”

– tette hozzá egyebek mellett Rétvári Bence, kitérve arra, hogy az pedagóguséletpálya-törvény sokkal kedvezőbb a pályakezdőknek, mint a korábbi közalkalmazotti bértábla. Mivel az új rendszerben teljesítménybér van, egy fiatalnak is van esélye magasabb fizetést elérni. Az új életpálya megszünteti a fiatal tanárokat kötelezően büntető bérezési elemeket – mondta.