Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart az állami beruházások változásáról az Építési és Közlekedési Minisztériumban 2023. július 11-én. Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Fontos bejelentést tett Lázár János a KRESZ-ről és a jogosítványszerzésről is

Az építési és közlekedési miniszter szerint a magyar utakon a balesetek 60 százalékát a rossz járművezetői döntések okozzák.

„Gyilkosságnak tartom” – a VG szerint röviden így értékelte Lázár János az Árpád hídon történt gázolást, amiben egy vétlen kerékpáros az életét vesztette. Az építési és közlekedési miniszter – keddi budapesti sajtótájékoztatóján – kifejezte reményét, hogy a tragédia okozói elnyerik méltó büntetésüket. Szerinte arról lehet vitatkozni, hogy a hatályos jogszabályok túl enyhék-e, de a történteket ez már nem befolyásolja. Ha az érintették betartották volna az érvényes szabályokat, a baleset nem következett volna be – húzta alá.

Lázár János a konkrét esettől függetlenül bejelentette: az Építési és Közlekedési Minisztérium megkezdte a KRESZ felülvizsgálatát a Belügyminisztériummal közösen, és az átalakítást ősszel társadalmi egyeztetésre bocsátják. A tárcavezető szerint a közlekedési jogszabályok módosítására azért van szükség, mert egyszerűen nem adnak választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre.

„A KRESZ nem követte le a változásokat.

Modern, innovatív KRESZ-re van szükség, nem pedig olyan megközelítésre, hogy a közlekedés melyik szereplőjét támogatjuk és melyiket nem” – húzta alá. Szavai alapján nem kizárt, hogy szigorítások jönnek. Azzal kapcsolatban, hogy az autópályák esetében időről időre felmerül, hogy milyen sebességkorlátozások legyenek érvényben, megjegyezte: nem feltétlen jó irány, ha megemelnék helyenként 150 kilométer per órára a maximálisan engedélyezett korlátot, de az abszolút tiltásban sem hisz.

A tárcavezető arra is kitért, hogy a hivatalos statisztikák szerint a hazai közúti balesetek csupán 30 százalékban vezethetők vissza sebességtúllépésre, az esetek több mint kétharmada a járművezetők rossz döntésének következménye. Ezért

kilátásba helyezte, hogy a B kategóriás jogosítvány megszerzésének feltételrendszerét érdemben át kell gondolni.

„A jogosítványhoz kötött elméleti, gyakorlati tudás, valamint pszichológia alkalmasság is felülvizsgálatot érdemel. Nem csak jobb jogszabályokra van szükség, hanem jobban is kellene vezetni” – emelte ki Lázár János.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×