Senyei György, az OBH elnöke a megállapodás aláírását követő sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a Magyarországot megillető 27 milliárd eurós támogatás feltétele volt az igazságügyi reform, az Országgyűlés pedig ennek érdekében elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosítását. Ennek alapján az OBT jogi személyiséggé vált és önálló központi költségvetési szerv lett.
A jogszabály június 1-jével hatályba lépett és jelentősen megváltoztatta a bíróságok központi igazgatásának működését. Emellett
az OBT-t a korábbi „ellenőrzési funkcióból” egy sajátos együttdöntési folyamat részesévé tette, az úgynevezett kötelező vélemény bevezetésével.
Az új jogszabály szerint az OBT jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel rendelkezik, és bővülnek a feladatai, a munkáját pedig titkárság segíti. Ennek kialakítását az úgynevezett inkubációs időszak alatt az OBH segíti, ennek részleteiről szól az aláírt megállapodás – tette hozzá Senyei György.
Hangsúlyozta: a jövőben az OBH-nak és az OBT-nek a jogszabályi keretek között, a jogszabályban előírt együttműködés alapján kell teljesítenie az alaptörvényi kötelezettséget, a bíróságok központi igazgatását.
A hivatal elnöke kiemelte: az Országgyűlés eleget tett az igazságszolgáltatási reform bevezetésével az Európai Unió által megszabott feltételeknek,
„az igazságszolgáltatáson ezt követően nem múlhat a Magyarországot megillető 27 milliárd eurós uniós támogatás kifizetése”.
Matusik Tamás, a bírói tanács elnöke emlékeztetett arra: Magyarországon 2012 óta a bírósági igazgatási feladatok jelentős részét az OBH látja el, a bíróságok szakmai igazgatásáért a Kúria felel, az OBT pedig felügyelte az OBH elnökének igazgatási tevékenységét.
Elmondta, az OBT a működése során azt tapasztalta, a jogszabályi háttér és az testület „gyengére tervezett státusza” nem teszi lehetővé, hogy ezeket az ellenőrzési hatásköröket hatékonyan és kellő szervezeti függetlenséggel tudja gyakorolni.
Emellett hatásköri viták voltak a korábbi, valamint kisebb súllyal a jelenlegi OBH-val is, ezeket nem tudták feloldani, ezért többször is javasolták a rendszer átalakítását.
Matusik Tamás hozzátette, az igazságügyi törvények módosításakor az OBT jelezte, hogy a testület jogi személyiséggé válása miatt szükséges egy átmeneti, úgynevezett inkubációs időszak bevezetése, ez alatt az OBH gondoskodik arról, hogy az OBT ki tudja építeni a saját titkárságát, jogi személyiségét és el tudja kezdeni az önálló gazdálkodást.
Ennek időtartamát kilenc hónapban határozta meg a törvény, amely előírta azt is, hogy a két elnöknek meg kell állapodnia a munkamegosztás részleteiről – jegyezte meg.
Csontos Katalin, az OBT elnökhelyettese kiemelte: az önálló jogalanyiság és a kötelező érvényű véleménynyilvánítási jog, amit a jogszabály alapján megkapott az OBT, fontos eszköze annak, hogy a testület hatékonyan és kellő autonómiával töltse be alkotmányos feladatait.
Közölte,
az OBH az inkubációs időszak alatt támogatja az OBT-t az önálló szervezet kiépítésében, a többi között segíti a titkársági, adminisztrációs teendőket, biztosítja a szükséges infrastruktúrát, informatikai hátteret, és intézi az OBT irodáinak felújítását.
Csontos Katalin elmondta: az OBH lehetővé tette, hogy az épületét székhelyként használhassa az OBT, elkészült a bírói tanács alapító okirata, és a Magyar Államkincstár június 23-án törzskönyvi nyilvántartásba is vette az OBT-t. A testület jóváhagyta az intézményi költségvetését is.
A következő feladat az úgynevezett intézményi hivatali kapu megnyitása és a titkársági alkalmazottak felvétele lesz – jegyezte meg.