Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
331.02
bux:
146907.54
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Novák Katalin köztársasági elnök (k), mellette Dabóczi Kálmán alelnök (b), Bíró Ferenc elnök (b2) és Molbusz Tímea alelnök (j2), valamint Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke (j2) az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezésén a Sándor-palota Tükörtermében 2022. november 4-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Gazdasági kultúraváltást szeretne elindítani Magyarországon az Integritás Hatóság

Bemutatták az Integritás Hatóság 2022-es évről szóló jelentését. Ebben több mint ötven javaslatot fogalmaztak meg a közpénzek gondosabb és hatékonyabb felhasználásához. Bíró Ferenc elnök elmondta: a hatóság fennállásának hét hónapja alatt eddig száz bejelentést kaptak és harminc ügyet vizsgáltak. Az InfoRádióban arról is beszélt: az Európai Bizottság elégedett a munkájukkal.

Nem teljes körűen és nem teljes létszámmal, de jól működik az Integritás Hatóság, teljesítve az Európai Unió és Európai Bizottság által a hatóságra rótt „mérföldköveket” – emelte ki az InfoRádióban Bíró Ferenc elnök, emlékezetve, hogy mindezt hét hónap alatt sikerült elérni, pedig hasonló intézményre még nem volt magyar precedens.

A hatóság azért jött létre, hogy megvédje az uniós adófizetők pénzét, de céljuk ennél nagyratörőbb, egyfajta gazdasági kultúraváltást szeretnének elindítani, ahol az érintett szereplők tudnak és akarnak nemet mondani a korrupciós kihívásokra.

Az eddig kivizsgált mintegy harminc, egyelőre nem nyilvános üggyel kapcsolatban Bíró Ferenc közölte: ezek egy része előfinanszírozott, egy része utófinanszírozott, ezzel együtt úgy vélik, azok esetében áll fenn érdemi beavatkozási lehetőség az adófizetők pénzének a hatékony elköltésre, ahol meg tudják akadályozni azt, hogy a pénzek kimenjenek az államháztartásból.

„Vannak olyan ügyeink, amelyek meg fognak állítani olyan nagymértékű kifizetéseket, amelyekről azt gondoljuk, hogy jelenleg nem lennének indokoltak” – fogalmazott. Bíró Ferenc hozzátette: tehetnek feljelentést is az ügyészséghez, az európai pénzeket vizsgáló OLAF-hoz is. Az Országgyűlésnek és az Európai Bizottságnak is tartoznak beszámolási kötelezettségel. Ezzel kapcsolatban az elnök elmondta: igyekszik a bizottság képviselőivel állandó kommunikációt fenntartani, negyedévente egyszer találkoznak. Formálisan évente egyszer kell beszámolót küldeni az Európai Bizottságnak és a magyar Országgyűlésnek.

"Az Európai Bizottság nagyon pozitívan értékeli a munkánkat, szeretném itt is megköszönni a kollégáimnak azt a munkát, amit ők elvégeztek, ebben az ütemben is ilyen minőségben. Én nagyon büszke vagyok rájuk" – hangsúlyozta Bíró Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Kivégezte a Tisza-kormány az Otthon Startot, fordulat készül a magyar lakáshiteleknél

Egyes bankfiókokban még november 15-én, vasárnap is túlóráztak a hitelügyintézők, hogy be tudják fogadni az utolsó hitelkérelmeket az Otthon Start Programban, tegnap óta pedig már csak a célzottabb és szigorúbb Wekerle Plusz igényelhető. A kormány intézkedése három jelentős következménnyel járhat a lakáshitelpiacon: 1. csökken a hitelfelvételi kedv, így az idei 3000 milliárd forintról jövőre 1800-2200 milliárd forintra eshet vissza a lakáshitelek kihelyezése; 2. a piaci kamatozású lakáshitelek aránya az eddigi 20-25%-ról 50% környékére emelkedhet; 3. a fokozódó piaci verseny egyre nagyobb arányban terelheti az 5-6%-os kamatsávba a még inkább 6-7%-os piaci lakáshiteleket. Bemutatjuk a bankok jelenlegi legjobb ajánlatait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×