Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Kézműves Szövetség elnöke sajtóreggelijén a szentendrei Kovács Kékfestő Üzlet előtt 2021. május 28-án. A szövetség közel 60 manufaktúrája egyszerre nyitja meg műhelyeit az ország különböző pontjain a látogatók előtt 2021. június 12-én, a kézművesség világnapján.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Vitályos Eszter: 350 milliót ad a kormány vallásos könnyűzenére

A vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működésének támogatására július 25-én éjfélig lehet pályázni.

A kulturális tárca parlamenti államtitkára rendkívül fontosnak nevezte a keresztény nemzeti identitás megalapozását, megerősítését, ezt célozza a kormány által 2019-ben indított vallásos könnyűzenei program is, amely - szavai szerint - elősegíti a Kárpát-medencei vallásos hagyományok megőrzését.

"Nem titkolt szándékunk, hogy minél magasabb szintre emeljük a hazai vallásos könnyűzenei kultúrát. A program a vallásos közösségekben már meglévő hangszeres és vokális együttesek képzésének, tevékenységének, működésének támogatásáról szól; az alkotói munka segítésén, a professzionális vallásos könnyűzenei élet folyamatos fejlesztésén keresztül egységben kezeli a zenekarok, művészek, előadók támogatását" - hangsúlyozta Vitályos Eszter.

Kitért arra, hogy a program a modern irányzatokat éppúgy magában foglalja, mint a gospelt, a spirituálét vagy a folkrockot. Megjegyezte: ez a fajta zene annyiban különbözik a popzene többi részétől, hogy

"a dalszövegek az Isten iránt érzett szeretetről, a valódi szabadságról, a boldogságról szólnak".

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben 957 település, 962 katolikus és más keresztény felekezethez tartozó szervezet együttese, illetve 1390 magánszemély pályázhatott a kiírt támogatásra.

Felidézte: az egyházi könnyűzene a hatvanas-hetvenes években Sillye Jenő vezetésével indult el Magyarországon, és akkor a tiltott kategóriába tartozott, ezért az egyházi zenekarok mind felszerelésben, mind lehetőségeikben háttérbe voltak szorítva, támogatást nem kaptak. Soltész Miklós hozzátette, a helyzet 2019-ben változott radikálisan, amikor a kormány úgy döntött, hogy a Kárpát-medencén belül segíti a vallásos könnyűzenei együtteseket.

"Pályázni felszerelésekre, hangszerekre, hangosításra lehet egyéneknek, együtteseknek. A 350 millió forintos támogatási összeget négy kategóriában osztják ki: hangszert a kezdőknek, a profiknak, a határon túli magyaroknak, valamint hangszerfelújításra" - fejtette ki az államtitkár.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×