A tárcavezető expozéjában kifejtette: "Ukrajnában egyre elhúzódóbb és egyre brutálisabb háború zajlik", és ilyen időkben kiemelt jelentősége van a stabilitásnak és a tervezhetőségnek. Ezért idén is követik azt a 9 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé - magyarázta. Olyan költségvetést terveztek, amely számol az ismert veszélyekkel, mindenek előtt a háború elhúzódásával. A 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll.

Varga Mihály kihívásként említette a brüsszeli szankciókat, amelyek súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. Ennek következtében Magyarország energiaszámlája megnőtt, a rezsivédelem több mint ezer milliárd forintos többletterhet jelent az országnak.

A jövő évi költségvetési tervezet a tárcavezető szerint

alkalmas arra, hogy javuló makrogazdasági mutatók mellett garantálja az ország gazdasági és fizikai biztonságát, megvédje a 2010 óta elért eredményeket.

A 2024-es költségvetési tervezet továbbra is fenntartja a rezsivédelmi rendszert a gazdaság és a családok védelmében, biztosítja az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat, fenntartja a családtámogatási rendszert, megvédi a már elért teljes foglalkoztatottságot és támogatja a további munkahelyteremtést, a jövőbeli gazdasági teljesítmény megalapozása érdekében támogatja a beruházásokat, az innovációt és a területileg kiegyenlített növekedést, megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, garantálja a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását, valamint biztosítja a közszférában dolgozók anyagi megbecsülését.

A kormány az idei évi átmeneti lassulását követően

jövőre már ismét dinamikus növekedéssel számol.

A miniszter kitért rá: a kormány elkötelezett amellett, hogy az inflációt az idei év végére egyszámjegyűre csökkentse, és 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet. A kormány 2024-re vonatkozóan 4 százalékos GDP-bővüléssel számol.

Azt is mondta: a GDP-arányos államadósságot idén 69,7 százalékra, jövőre pedig 66,7 százalékra csökkentik, a költségvetési hiány tekintetében pedig 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak 2024-ben.

Varga Mihály közölte: jövőre is a rezsivédelmi alap biztosítja a magyar családok és vállalkozások védelmét "a háború és a szankciók miatt elszálló energiaárakkal szemben", a honvédelmi alap pedig a haderő-fejlesztés folytatásáról, illetve felgyorsításáról gondoskodik.

Kiemelte: a legfontosabb feladat az orosz-ukrán háború és a brüsszeli energiaszankciók idején Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, az ország energiaellátásának biztosítása, valamint a rezsicsökkentés védelme.

ÁSZ-elnök: 53 milliárd forint a kockázat, és vannak még nyitott kérdések

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a jövő évi büdzsé általános vitájában azt mondta, a törvényjavaslat lényeges összegű bevételi előirányzatainak összértéke a bevételi főösszeg 86 százalékát teszi ki, ennek mindösszesen 0,2 százalékánál azonosított az ÁSZ teljesíthetőségi kockázatot. A jövedéki adó esetében valószínűsítették a számvevők, hogy a bevétel 53 milliárd forinttal elmarad az előirányzattól.

A lényeges bevételi előirányzatok nem teljesülésének becsült kockázata így összesen 53 milliárd forint.

A bevételek teljesíthetősége feltételezi azt, hogy a kormányzat 2024-re vonatkozó makrogazdasági prognózisa megvalósul, minazonáltal itt még van tennivalója az Országgyűlésnek,

mivel a kormány azzal számol, hogy az adótörvények és néhány mástörvény módosításával a költségvetési bevételek a jelenleg várható bevételekhez képest közel 350 milliárd forinttal magasabbak lesznek. E módosítások elmaradása esetén lyuk keletkezne a 2024-es költségvetésben.

A javaslat szerint 2024-ben a kormányzati szektor hiánya 2506,5 milliárd forint, a tervezett nominális GDP 2,9 százaléka, ami megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak.

Van azonban egy olyan jelentős kockázat - folytatta - , ami nem jelenik meg a jövő évi büdzsében, ez a központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségessé válása miatti térítési kötelezettsége. A jegybank vesztesége idén meghaladhatja az 1800 milliárd forintot. Ennek bekövetkezése esetén a jegybanktörvény értelmében a saját tőke és a jegyzett tőke különbözetét a központi költségvetésnek öt éven belül, évente egyenlő részletben az MNB eredménytartaléka javára közvetlenül meg kell térítenie. Ez ez a térítési kötelezettség jövőre várhatóan eléri a 430 milliárd forintot, azaz a GDP mintegy 0,5 százalékát.

Az ÁSZ-elnök szerint a megtérítési kötelezettség figyelembevételével a kormányzati szektor hiánya meghaladná a GDP 3 százalékát, és ezt a kockázatot kezelni szükséges, ami nem csak fiskális, hanem jogi, számviteli szabályozással is elképzelhető.

További takarékosság

A számvevőszék vezetője kitért arra, hogy jövőre még mindig 1000 milliárd forintot meghaladó összeget kell a költségvetésnek a rezsivédelem fenntartására fordítani és továbbra is dinamikusan nőnek a kamatkiadások, Magyarország NATO-ban vállalt kötelezettségének teljesítéséhez, azaz a GDP 2 százalékának megfelelő katonai kiadások eléréséhez pedig a honvédelmi kiadásokat 55 százalékkal kell növelni. Ezért 2024-es büdzsé további takarékosságra kényszeríti a központi költségvetési szerveket és az önkormányzatokat - mutatott rá.