A változtatásokat 134 igen, 29 nem és 28 tartózkodó szavazattal hagytak jóvá a honatyák kedden.

Az építményi jog nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a klasszikus magánjog integráns része volt, amely a 20. század első felében jelent meg a hazai jogban.

Az építményi jog arra ad lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy hasznosítson, határozott időre, legfeljebb ötvenéves időkorláttal. A törvénymódosítás a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, speciális szabályok mellett.

Az új szabályozásra tekintettel pontosan meghatározták az ingatlan-nyilvántartás részére átadandó adatokat is.

A zöldkártya immár elektronikus tanúsítványként is előállítható lesz a digitális fejlődés vívmányait felhasználva, a korszerű, ügyfélbarát megoldások érdekében.

A Kártalanítási Alap kezelője részére ezentúl csak a Magyarországon székhellyel rendelkező biztosítók fizetnek be, a magyarországi telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából származó előző évi piaci összdíjbevételük arányában.

A pénzforgalmi szolgáltatóknak jogi kötelezettségük lesz, hogy olyan művelet-megfigyelő mechanizmusokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra a nem engedélyezett vagy csalárd fizetési műveletek észlelését.

A zálogjog szabályozása is változik, ami azért vált ismét szükségessé, mert a jelzálogjog alapítására irányuló zálogszerződés kötelező tartalmi elemeinél a hatályos szabályozás rést hagyott.

A jövőben a nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatást azok a szülők is igénybe vehetik az önsegélyező pénztárban lévő egyéni számlájuk terhére, akik részére valamely uniós tagállam folyósítja a családi pótlékot. A beiskolázási támogatás éves összege egy ember részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet.