Benyújtotta a parlamentnek a 2024-es költségvetési törvényjavaslatot a pénzügyminiszter. Varga Mihály megismételte: a jövő évi büdzsé a védelem költségvetése lesz. Kitért arra is, hogy 2024-től megkezdődik az extraprofit-adó kivezetése. A pénzügyminiszter kérdésre válaszolva közölte: a jegybank várható veszteségét az MNB szakértőivel egyeztetve határozzák meg. Szólt arról is, hogy az adótörvényeket egy hét múlva nyújtja be. Kövér László az Országgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a költségvetés általános vitája június 13-a és 15-e között zajlik.

A zárószavazás július 7-én lesz.

A kamatcsapda kivédését és kezelését tartja a jövő évi legnagyobb kihívásnak a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton a gazdasági és pénzügyi folyamatokról egyeztetett a Bankszövetség vezetőivel. A tárcavezető kiemelte: az államadósság finanszírozása költségesebbé vált a kialakult kamatkörnyezetben. A miniszter hangsúlyozta: az infláció jelentősen csökkenti a lakosság megtakarításainak értékét, így növelni kell a pénzügyi tudatosságot.

Momentum azt szorgalmazza, hogy az uniós források kifizetésének legyen feltétele a magyar oktatási reform is. Ezt Donáth Anna, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője jelentette be. Kiemelte: arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy vonassa vissza a tervezett pedagógus státusztörvényt a kormánnyal és írjon elő azonnali 50 százalékos pedagógus-béremelést. Mint fogalmazott: most a tanárokat és diákokat meghallva irányt kell váltani az oktatápolitikában. A Fidesz közleményében megismételte: a tanárok már megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha a baloldal nem áskálódik a saját hazája ellen.

Romániában elutasították a kormány külön juttatásról szóló újabb ajánlatát a múlt hétfő óta tüntető tanügyi szakszervezetek. Az érdekképviseletek az elnöki hivatalhoz vonultak demonstrálni. Klaus Iohannis államfő jogosnak minősítette a tanügyi alkalmazottak követeléseit. Azt ígérte: a szakszervezetek és a kormány közötti közvetítőként garantál egy politikai egyezmény megkötését. Nicolae Ciuca miniszerelnök kötelezettséget vállalt arra, hogy az új közalkalmazotti bértörvényben olyan pedagógusi bértáblát fogadnak el, amely a kezdő tanárok esetében az országos átlagbértől indul. A szakszervezetek azonban törvényerejű, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletben követelnek, hogy még a tanév vége előtt 25 százalékos béremelést kapjanak a tanárok.

A kis javulás ellenére továbbra is aggasztónak tartja a magyar és a lengyel jogállamiság helyzetét az igazságügyekért felelős uniós biztos. Didier Reynders azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament állásfoglalást fogadhat el arról, hogy Magyarország alkalmatlan az Európai Unió soros elnöki tisztségének betöltésére kiemelte: a bizottság meghallgatja a parlament álláspontját, de nincs lehetősége dönteni a kérdésben. Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon úgy vélte: az Európai Parlament retteg a magyar uniós elnökségtől, mert az számon kérné az EP által hozott antikorrupciós és jogállami szempontokat.

Hazaérkezett a Koszovóban megsebesült magyar katonák egy része. A 12 békefenntartót a Honvéd kórházban kezelik majd. Tegnap összesen 27 békefenntartó sebesült meg, egyikük sincs életveszélyben. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt közölte: az olasz-amerikai parancsnokság alatt működő KFOR kontingensben a magyar manőverező századot vetették be tegnap Koszovóban, és az egység a tüntetőkkel került összetűzésbe. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a magyar katonák közül 4-et ápolnak kórházban repeszsérülések miatt, egyiküket meg kellett műteni.

A feszültség csökkentésére és mielőbbi párbeszédre szólította fel Szerbiát és Koszovót az Európai Unió és a NATO. Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára bejelentette: újabb 700 katonát küldenek Koszovóba. Josep Borrel uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel is tárgyalt telefonon. Elfogadhatatlannak nevezte a KFOR katonái ellen elkövetett támadásokat.

Összesen tizenkét lakásban okozott kárt a Kijevet ért újabb orosz dróncsapás. A város polgármestere szerint a légitámadásban egy nő életét vesztette, 12-en megsebesültek, közülük öt került kórházba. Vitalij Klicsko hozzátette: különösen nagy a kár egy 24 emeletes épületben. Ma reggel Moszkvát érte dróntámadás, de komolyabb sérülés nem történt, az orosz főváros több épületében keletkeztek kisebb károk. Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette: Oroszország két-három napja csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására.

Története legnagyobb szabású légi hadgyakorlatát tartja júniusban a NATO. A művelet központja Németországban lesz és abban csaknem 250 repülőgépet mozgósít a szövetség. A Légi védelmező 23 névre keresztelt gyakorlat célja megmutatni, hogy a NATO egy esetleges vészhelyzetben gyorsan tud reagálni.