Infostart.hu
eur:
379.41
usd:
322.09
bux:
127042.3
2026. február 24. kedd Mátyás
Nyitókép: Bardóczi Sándor/Facebook

Fűnyírásügyben megszólalt Budapest főtájépítésze

Részletesen elmagyarázza a toklász- és méhlegelőhelyzetet Bardóczi Sándor.

Hosszú posztot írt a Facebookon Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze arról, hogy "miért nem nyírják már le a füvet" a fővárosban.

A szakember emlékeztet rá, az ezt övező panaszok évről évre megelőzik a "miért van kiégve a fű, miért porzik a talaj" típusú panaszokat.

Majd rátér a felelősségi kompetenciákra:

  • A fővárosban van 23 kerületi, és egy fővárosi önkormányzat, amely a zöldfelületeit nem egységesen, hanem önállóan kezeli. Ki-ki a saját területeit.
  • A Főkert többnyire csak a Fővárosi Önkormányzat által birtokoltakat, amelyek nagy vonalakban a nagyparkok, és a főutak menti fasorok és zöldsávok.
  • Állami tulajdonok és kezelések is vannak, ilyen pl a Duna ártere, a vasúti töltések, az állami erdők vagy kezelésben a Városliget.
  • A lakótelepi zöldfelületek zömében például kerületi, és nem fővárosi fenntartás alatt állnak.

A Főkert 6 millió négyzetmétert kaszál előre meghatározott éves ütemterv szerint.

Intenzíven fenntartott nagyparknak számít a Margitsziget, ott évente 8-12 alkalommal is nyírnak, és folyamatosan locsolnak is.

De miért kevesebb a kaszálás, nyírás, mint korábban?

"A kevés kaszálásnak élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitás növelő, vízmegtartó, az ivóvíz öntözésre pazarlását redukáló szerepe van.

A magas fű kevésbé forrósodik fel, hűti a várost, rejtekében a természet teljes táplálékláncot, ökoszisztémát épít fel, menedéket hasznos rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak,

amelyek közül - és erre büszkék vagyunk - több védett vagy fokozottan védett faj talál itt oltalomra, akár a belvároshoz nagyon közel is" - ecseteli Bardóczi Sándor.

Budapest szerinte a nagyvárosok között nagyhatalom a védett területeit tekintve, a város területének 7 százaléka védett országosan vagy helyileg.

A 6 millió négyzetméter fent említett területből 4,5 százaléknyi az, ahol három éve bevezették az évi egy (augusztusi) kaszálás intézményét. Ezeken a területeken "a földben raktározott, madarak és szél által odahordott kétszikű, virágos lágyszárúak magjaitól" várják, hogy versengve a fűfélékkel természetesebb, ökologikus, biodiverz felületek alakuljanak ki, amelyek segítenek jobban átvészelni a forró nyarakat, amelyek megkötik a vizet és helyben párologtatva hűtik, kondícionálják a környező betondzsungelt, nem engedik kiszáradni a patakmedreket, "dajkanövényekként óvják a kiszáradástól a fiatal fák talaját, a napégéstől a törzsét, menedéket biztosítanak a kipusztulás határán lévő élőlényeknek".

"Ezeken a felületeken már az első években 10-12-szer több növény és állatfaj fordult elő, mint a tövig nyírt gyepeken" - folytatódik a bejegyzés.

Vetnek is, például

  • a Pünkösdfürdő parkban és
  • a Vérmezőn,

de ennél több területre hiányzik a "háttéripar".

"A természet lassabb egy insta storynál, a fajok versengése az entek lázadásához mérhető évtizedes folyamat" - magyarázza.

Toklász, parlagfű

"Ahol most egérárpa (toklász) van, ott a versenytársainak évek kellenek ahhoz, hogy lenyomják. Ők ugyanis a bolygatást, nyírást szeretik, de ha ez nincs, akkor az egérárpa versenytársakat kap. A parlagfű ezeken a területeken nem kap esélyt, ő ugyanis a parlagot szereti, nem a gyepvegetáció versengését. A területeken nem termelünk mézet, nincsenek háziméhek, nincsenek kaptárak, a háziméh háziállat, mi viszont a vadon élő veszélyeztetett fajokat támogatjuk, menedéket adunk azoknak a vadméh fajoknak, lepkéknek, amelyeket az ipari mezőgazdaság a vegyszerhasználattal megtizedelt. Ők is beporzók és sokszorosa a fajgazdagságuk a háziméhez képest" - ecseteli Bardóczi Sándor.

A főváros minden évben kilistázza, hol vannak a méhlegelői. Itt van érvényben az évi egyszeri, magéréshez kalibrált kaszálási protokol, ahol békén hagyják a természetet, hogy begyógyítsa az ember okozta sebeket.

"300 ezer négyzetméter a 6 millióból."

Címlapról ajánljuk
Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

A januári infláció a várakozásoknál is alacsonyabb lett, 2,1 százalékos. Így minden adott ahhoz, hogy a jegybank most csökkentse a kamatot – véli a Portfolio elemzője. Beke Károly beszélt arról is, milyen további kamatcsökkentésekre lehet számítani a gazdasági folyamatok és a közelgő választások fényében.

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×