eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kids in front of the school building
Nyitókép: martin-dm/Getty Images

Totyik Tamás: a magyar tanároknak megéri átjárni Romániába tanítani

Általános munkabeszüntetésbe kezdtek hétfőn a pedagógusok Romániában. Erre Magyarországon most nincs törvényes lehetőség, ráadásul idehaza a munkaterhelés is magasabb. Ezt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének megválasztott elnöke mondta az InfoRádiónak.

Általános sztrájkba kezdtek hétfőn a tanárok Romániában. A Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa, Pászkán Zsolt tájékoztatása szerint körülbelül 150 ezer pedagógus, valamint további 70 ezer nem pedagógus besorolású személy kezdett munkabeszüntetésbe azt követelve, hogy az ágazati bértábla a 4000 lejes (300 ezer forint) országos nettó átlagbér szintjén kezdődjön.

A Pedagógusok Szakszervezetének újonnan megválasztott elnöke szerint Magyarországon nincs törvényi lehetőség teljes munkabeszüntetésre. Mint fogalmazott, román kollégáikhoz képest a magyar tanároknak sztrájk esetén nagyon korlátozottak a lehetőségei, hiszen az óráik 50 százalékát el kell látniuk, míg Romániában „simán becsukhatnak minden oktatási intézményt”. Ráadásul a még elégséges szolgáltatás sincs meghatározva – tette hozzá.

Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a román tanárok kezdő fizetése az alapfokú oktatásban nagyjából 17-18 ezer euró, míg hazánkban nagyjából 13,5 ezer euró éves szinten. Azzal együtt, hogy a román pedagógusoknak heti 18 tanítási órájuk van, a magyaroknak viszont 22-26, vagyis a munkaterhelés is alacsonyabb, mint Magyarországon.

„Ez egy nagyon komoly érvágás számunkra”

– fogalmazott a PSZ-elnök, megjegyezve: tudnak olyan kollégákról, akik Gyula környékéről átjárnak Aradra, Nagyszalontára, mert sokkal jobban megéri számukra egy ottani magyar iskolában tanítani, mint a hazai oktatási intézményekben.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ráadásul már ez év elején lehetett volna emelni a pedagógus béreket, hiszen tavaly decemberben olyan állapotban volt az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodás, ami alapján a költségvetési törvény módosításával már január 1-jétől lehívhatóak lettek volna az oktatást érintő uniós források. A pedagógusok béremelése ügyében az InfoRádió kereste a Belügyminisztériumot is, de válasz egyelőre még nem érkezett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×