Válságtanácskozást hívtak össze a kórházi beszállítók, a Magyar Államkincstár adatai szerint ugyanis április végére a kórházak adóssága egy hónap alatt 12 milliárd forinttal, 51,6 milliárd forintra nőtt. Ebben az összegben nincsenek benne az egyetemi intézmények, azokkal együtt a lejárt adósságállomány már a 70 milliárd forintot is elérte. A helyzet szinte teljes egészében a szállítókat, szolgáltatókat sújtja.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta, az adatok elrettentőek, elborzasztóak.
"A magyar kórháztörténelemben eddig a legmagasabb adósságérték 85 milliárd forint körül volt, akkor több mint másfél évig nem fizettek a kórházak a beszállítóknak, és gyakorlatilag már az 50 milliárd fölötti érték is jelzi, ami korábban az év végére gyűlt össze,
ha 4 hónap alatt ennyi jött össze, milyen helyzet következik a kórházak, illetve a beszállítók életében"
- mutatott rá.
A beszállítók persze már hozzászoktak ahhoz, hogy 10-11 hónapig nem nagyon fizettek nekik a kórházak, de ez az adósságmérték már olyan, amihez Rásky László szerint nem lehetnek hozzászokva.
"Az elmúlt bő 10 évben mindig vissza kellett fogniuk a fejlesztéseiket, nem nagyon tudtak bővülni, munkaerőt felvenni. Az elmúlt napokban számtalan telefont kaptam beszállító cégektől, hogy az idei évben még egy fillért sem kaptak az intézmények nagy részétől, és nem tudják, hogyan alakul 2023" - hangsúlyozta.
A helyzet viszont nagyon nagy bajt is okoz, ami túlmutat minden eddigi nehézségen.
"A kórházi beszállítás közbeszerzéseken keresztül folyik, de közbeszerzésekben csak olyan cégek vehetnek részt, amelyek adó szempontjából nullásak, az állam felé nincs tartozásuk - úgy, hogy ők nem kapják meg a pénzüket. Ez egy rendkívül visszás helyzet. Mondanám azt is, hogy az állam visszaél az erőfölényével, ezen mindenképpen változtatni kell."
A válságtanácskozás tartalmáról szólva elmondta, az érdekképviseleteknek korlátozottak a lehetőségeik, az üzleti döntéseit pedig mindenkinek saját magának kell meghoznia, erről a versenyjogi szabályok alapján egyeztetni sem lehet.
"Amit mi tudunk tenni, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy ez a helyzet, és ennek az elhúzódása milyen helyzetet teremt a betegellátásban.
Ha az állam rá akarja venni az intézményeket, hogy növeljék a teljesítményüket, akkor ez ellen hat, ha nem fizet az állam. Két ellentétes folyamat van, amit úgy lehet feloldani, hogy a kormányzat forrásokat tesz az egészségügybe,
és kifizeti a beszállítói adósságokat" - részletezte.
Rásky László szerint a NEAK-on keresztül, mivel annak azonnali adatai vannak, a kormányzat pontosan tudja, hogy mi a helyzet.
"A Pénzügyminisztériumból származó információim szerint a PM addig nem foglalkozik tárgyévi költségvetési problémákkal, amíg a jövő évi költségvetést nem fogadják el. Ez azt jelenti, hogy még legalább egy hónapig nem fog foglalkozni a PM ezzel a kérdéssel. Az államigazgatási folyamatok nem megfelelősége van, hogy finoman fogalmazzak. Az egészségügyi ellátás forog kockán" - szögezte le.