Délután öt órától a budapesti Szent István-bazilikában folytatódott Ferenc pápa budapesti hivatalos programja. Megszólaltak a székesegyház harangjai, ahogy a Fiatjával megérkezett az egyházfő a helyszínre. Egy kerekesszékben tolták fel az épületbe, de előtte integetett az őt fogadó híveknek.

A főbejáratnál Erdő Péter bíboros és Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke fogadta a pápát, aki megáldotta mintegy ezer vendéget. Megható pillanat volt, amikor egy kerekesszékes paptársa üdvözölte, sőt egy kis ajándékot is kapott tőle.

Először Veres András köszöntötte a vendéget a püspökök, papok, diakónusok, szerzetesek, papnövendékek és lelkipásztori munkatársak nevében, és arról beszélt, hogy több generáció gyűlt össze a tiszteletére, de összeköti őket Krisztus szeretete. A naponta jelentkező kihívások mellett a vallási életnek vannak új, örvendetes fejleményei is – mondta a püspök a pápának. A Ferenc pápa által létrehívott szinódusi folyamat útmutatás lesz a magyar egyház tagjai számára is. "Nekünk Krisztus a jövőnk" – jelentette ki.

Magyarországon érezze jól magát közöttünk – zárta a beszédét, és átadta a szentatyának az ajándékot, a máriapócsi kegykép valósághű másolatát.

Ezután négy tanúságtétel következett,

• elsőként a 88 éves Brenner József katolikus pap beszélt személyes Isten-kapcsolatáról, valamint testvéréről, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanújáról, Brenner János ciszterci szerzetesről, akit 2018-ban avattak boldoggá.
• Másodikként Kondás Sándor görögkatolikus pap beszélt az Istenhez fűződő viszonyáról, arról, hogyan lett az egyháza elkötelezett híve.
• Harmadikként Hernády Krisztina szerzetes vallott a pápának arról, hogy miért vállalta áldozatos hivatását, és min dolgozik a nővértársaival Hódmezővásárhelyen.
• Végül Pavelczak-Major Dorina a katekéták nevében tett tanúságot az egyházfő előtt.

A tanúságtételek után Ferenc pápa beszélt a megjelentekhez.

"Örülök, hogy ismét ott lehetek, miután részt vehettem az eucharisztikus kongresszuson. Ez a kegyelem nagy pillanata volt" – kezdte a szentatya, és arról beszélt, hogy a változó világban is tanúságot kell tenni.

"Krisztus a mi jövőnk. Ez a legfontosabb feladat, ami előttünk áll.

Krisztusra mint a jövőnkre tekintsünk, ő a kezdet és a vég. Az emberi történelem alapja és végső célja. Nem engedhetünk a csüggedésnek. Életünk szilárdan az ő kezében van, ha erről megfeledkezünk, akkor emberi eszközöket fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól. Ekkor kereszténységünk elveszti erejét, és megszűnik a súlyunk" – mondta Ferenc pápa.

Két kísértésről szólt, amelytől egyházként óvakodniuk kell.

• Az egyik a jelenlegi történelmünknek az az olvasata, hogy minden elveszett, eltűntek a múlt értékei,
• a másik mai korunk naiv olvasata, amely elhiteti, hogy minden rendben van, csak megváltozott a világ, és alkalmazkodni kell hozzá kétkedés nélkül.

Az egyházfő viszont kiemelte, az evangélium új látásmódot ad, és befogadó szemmel kell élni.

A fügefa képére emlékeztetett, amelyre Jézus hívta fel a figyelmet, aki arra figyelmeztetett, hogy a Földön semmit sem szabad abszolútnak tekinteni, mert minden változik. "Kő kövön nem marad. Az Úr hozzáteszi, hogy amikor minden elmúlik, szörnyű dolgok történnek, akkor majd meglátják az ember fiát, hogy eljön nagy hatalommal és dicsőséggel.

Vegyetek példát a fügefáról, mert amikor kihajt, tudjátok, hogy közel a nyár. Amikor ez bekövetkezik, az úr közel van, már az ajtóban.

Arra vagyunk hivatva, hogy megbecsüljük ezt az időt. megtanuljuk felismerni Isten jelenlétének a jeleit a való világban. Mindent az evangélium fényében kell néznünk, anélkül, hogy elvilágiasodnánk. Figyeljetek oda erre. Ez a legrosszabb, ami megtörténhet egy keresztény közösséggel. Az anyagias és hedonista életideál kockázata" – mondta.

Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy nagy a kísértés a bezárkózásra, de szerinte fel kell tenni a kérdést, hogyan lehet párbeszédbe lépni az evangéliummal, mert szerinte a szekularizáció minden alkalommal az egyház megszabadulását jelentették a világiasság megjelenési formáitól.

"Ez egy kihívás, meg kell tisztítanunk az egyházat a világiasságtól"

– jelentette ki.

Fontosnak minősítette, hogy képesek legyenek meghallgatni a kérdéseket, de ez nem könnyű szerinte, mert belső kétségekben sincs hiány. A papi hívatás nehézségéről is beszélt, kevesebben vannak, sokan idősebbek, és a fáradtság jelei mutatkoznak rajtuk. Ez sok európai ország gondja, de "a válaszok az Úrtól jönnek, nem a világból".

Szükség van arra szerinte, hogy megújítsák a lelkipásztori munkát, prioritásként kezelve az evangelizációt. Felhívta a figyelmet a ketakétáknak és a diakónusoknak a munkájára, mert nekik döntő szerepük van a hit átadásában a fiataloknak.

"Ha távolságtartónak vagy megosztottnak látszunk, akkor nem fogunk gyümölcsökként teremni. Szomorúan megosztottak vagyunk, ahelyett, hogy egy csapatként játszanánk, az ellenség játékát segítjük. Ez az ördög specialitása. Belső konfliktusok vannak, politikai és társadalmi kérdésekben is. Győzzük le a megosztottságot. Verjünk gyökeret az imádságban. Törekedjünk az élethosszig tartó tanulásra, és figyeljünk oda egymásra.

Figyeljetek oda a pletykálkodásra. Ez a pusztítás útja. Aki nem mond rosszat másról, az egy szent.

Semmi pletykálkodás" – hangsúlyozta.

Az atya arcát mutassátok meg Isten szent népének – mondta a lelkipásztoroknak. Isten hozzáállása a közelség. És kiemelte a befogadás fontosságát a menekültek, a kisebbségek, a szegények iránt, az irgalmasság és a közelség felmutatását. Megemlékezett Szent Istvánról is, aki meghallgatott mindenkit, párbeszédet folytatott, és segítette a szegényeket, a leggyengébbeket, és befogadó volt mindenkivel.

"Meg vagyok győződve, hogy sziklaszilárd hitetek van. Ez az én meggyőződésem" – jelentette ki a szentatya, aki megemlékezett Mindszenty József bíborosról is.

"Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől. Legyetek befogadók, az imádság emberei, mert a történelem és a jövő ettől függ. Megköszönöm a hiteteket és hűségeteket"

– mondta.

"Imádkozom értetek, hogy soha ne győzzön le benneteket a belső fáradtság, ami középszerűséget okoz. Továbbra is imádkozzatok értem" – zárta beszédét Ferenc pápa.

Utána elmondta a Mi Atyánkot, majd a kezébe adták a Szent Jobbot, amelyet megcsókolt. A jelenlévők hosszasan tapsoltak a pápának, aki utána kiment a bazilika elé, és köszöntötte a híveket, sokakkal kezet rázott, és így zárta pénteki budapesti programját.

A pápalátogatáshoz kapcsolódó összes cikkünk itt érhető el.