eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Liszteszsák az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) szanaai elosztóközpontjában 2020. feburár 11-én. Az ENSZ a napokban bejelentette, hogy márciustól csökkentik a jemeni húszik területein élő rászorulók segélyezését, mert a húszi lázadók hatóságai olyan mértékben akadályozzák a munkájukat, hogy a humanitárius szervezetek többé nem tudják szavatolni a segélyek eljuttatását a rászorulókhoz. A WFP által felügyelt élelmiszersegélyekből havonta több mint 12 millióan részesülnek a polgárháború sújtotta országban, ahol emberek milliói élnek az éhínség szélén.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Szakértő: az éhezés destabilizációval és tömeges migrációval fenyeget

Drámai hangú üzenetben figyelmeztetett egy súlyos élelmezési válság lehetőségére az ENSZ Világélelmezési Programjának leköszönő vezetője. David Beasley szerint több milliárd dollárra lenne szükség az éhezők millióinak élelmezésére, máskülönben tömeges migrációra kell készülni a következő hónapokban. A Migrációkutató Intézet junior elemzőjét kérdeztük.

Gönczi Róbert elmondása szerint továbbra is azok állnak az éhínség, a destabilizáció és a migrációs kibocsátás ellentétes oldalán, akiik eddig: a Száhel-övezet országai, közel-keleti országok, illetve Dél- és Közép-Amerika. A junior elemző szerint David Beasley szavai különösen azért elgondolkodtatók, mert bár az ENSZ humanitárius szervezetei általában nem kapnak kellő figyelmet, a Világélelmezési Program szerepe kiemelten fontos az érintett államok megsegítésében, és hogy az ott élők élelmiszerhez juthassanak a mindennapokban. Ha viszont nem érkezik elegendő támogatás, annak szerinte súlyos destabilizációs következményei lehetnek, amelyek tömeges migrációt idézhetnek elő.

A Migrációkutató Intézet munkatársa megjegyezte: David Beasley 2017 óta volt a Világélelmezési Program ügyvezető igazgatója, irányítása alatt pedig évről évre növelni tudták a világélelmezésre fordítható tagállami hozzájárulások mértékét. A számok nyelvére lefordítva: 2017-ben még csak 6 milliárd dollárból, 2022-ben viszont már 14,2 milliárd dollárból tudott a WFP gazdálkodni. Mindez annál inkább jó hír, mert egyre több válsággóc van Afrikában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, de Európa szomszédságában is – tette hozzá Gönczi Róbert.

A volt ügyvezető igazgató nyilatkozatára visszautalva a szakértő jelezte: a program idei évi célkitűzése 23 milliárd dollárt takar, de ezt a távozó David Beasley elérhetetlennek tartja, tekintve, hogy már most komoly, 40 százalékos „hiány” mutatkozik, miután egyes tagállami felajánlások nem vagy csak részlegesen futottak be. Az Egyesült Államok például 7,4 milliárd dollárt költött a programra, Németország pedig 1,7 milliárd dollárt, Kína viszont mindössze 11 milliót. Beasley tehát arra figyelmeztetett, hogy emelni kell az összegeket, máskülönben

több olyan törékeny ország destabilizációjához fog vezetni, amely a bukott állam felé vezető úton jár

– fogalmazott.

A Migrációkutató Intézet junior elemzője úgy látja, az anyagi hozzájáruláson túl az ukrajnai gabonával is enyhíthető lenne az élelmezési válság, nem is véletlen, hogy a Világélelmezési Program külön figyelmet fordít ezekre a szállítmányokra. Példaként Afganisztánt említette, ahol a WFP egyre aránytalanodó összegeinek köszönhetően jelenleg négymillió ember hétköznapjai váltak nehezebbé a gabonaszállítmányok elmaradása miatt, így nagy segítség lenne az az ukrajnai termény, ami jelenleg Közép-Kelet-Európában várakozik.

Gönczi Róbert határozottan úgy véli, hogy amennyiben sor kerül egy újabb migrációs hullámra, annak újra Európa lesz a célpontja. Mint mondta, a szaharai régióban található országok – Szomália, Kenya, Dél-Szudán, Etiópia – lakosai jellemzően az öreg kontinenst veszik célba, miután Líbián keresztül „könnyen” az Európai Unió területére tudnak jutni. Szerinte az is előfordulhat, hogy a földrengés sújtotta Szíria bajba jutott lakossága is úgy dönt, hogy az EU irányába indul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×