Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országos Mentőszolgálat székházában tartott sajtótájékoztatón 2023. február 5-én. Az államtitkár felelőtlennek és a betegbiztonságot fenyegetőnek minősítette a Magyar Orvosi Kamara azon javaslatát, amely arra buzdítja a háziorvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti rendről szóló szerződést.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Takács Péter újabb részleteket árult el az egészségügy átszervezéséről

Három év múlva teljesen másképpen néz majd ki a fekvőbeteg-ellátás és a szakellátás finanszírozása – mondta a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár.

A Belügyminisztérium államtitkára szerint három év múlva fenntarthatóvá válik az egészségügy finanszírozása - áll a Portfolio beszámolójában.

Az új finanszírozási modell kialakításakor abból indult ki az egészségügyi kormányzat, hogy a mostani adósságfelhalmozás több okra vezethető vissza, és ezeknek csak egy része menedzsmenthatás – mondta előadásában Takács Péter.

Kiemelte: minden intézménynél meghúzzák a startvonalat. Ehhez a valós betegmozgásokat és a területi ellátási kötelezettségeket fogják megvizsgálni.

Az államtitkár azt ígérte, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozása valós költségtartalmat tükrözzön teljes körű kódkarbantartásra, egy átfogó, az egészségügyi szakmák összességére kiterjedő ráfordítási adatgyűjtésre és díjtétel-felülvizsgálatra van szükség.

Az adatgyűjtéstől azt várják, hogy minden egyes betegellátási eset költsége pontosan kiszámítható lesz.

Szóba hozta, sőt kiemelte az ágyszámkérdést. Úgy vélekedett, hogy egyfajta ágyszám-fetisizmus uralkodik az ágazatban, valamint a helyi politikában is. "Megpróbálom a helyi politikusoknak elmagyarázni, hogy az ágyszám önmagában nincs összefüggésben a betegellátás minőségével" – fogalmazott az államtitkár. Ennek érdekében "roadshow-ra indul, meg fogják nézni kórházanként, hogy hol érdemes aktív felvételes fekvőbeteg-ellátást, műtétes szakmákat tartani, és hol célszerű egynapos sebészeti osztályokat létrehozni.

"Az ágynak nincs köze a finanszírozáshoz. Bátorítok mindenkit, hogy kezdjenek mátrix osztályok irányában gondolkodni" – hangoztatta.

Radikális minimumnap csökkentés lesz – ígérte egy kérdésre adott válaszában Takács Péter. Vagyis, hogy egy-egy beavatkozáshoz mennyi napot tartják bent a betegeket. Most ugyanis a kórházak a finanszírozás oldaláról abban érdekeltek, hogy minél tovább bent tartsák a betegeket.

A kórházvezetők számára fontos bejelentés volt, hogy "a teljesítményvolumen-korlátok kihasználtságában 100 és 104 százalék közötti értéket akarnak látni az intézményeknél. Ezeket az intézményeket fogja díjazni a rendszer" – mondta kérdésre válaszolva az államtitkár.

A jövőben újfajta rendszer alapján fogják kiszámolni a kórházak finanszírozási kereteit. Először is kiszámolják a 10 ezer lakosra jutó finanszírozási mérték országos átlagos értékét egy adott szakmában, ez képezi a fejkvóta alapját. A lakosságarányos részt úgy határozzák meg, hogy tekintettel vannak a magasabb progresszivitási szinteken nyújtott, rendszerint nagyobb bonyolultságú ellátások magasabb költségigényeire. Az első évben az országos tervezett éves keret 20 százalékában lakosságarányosan lesz kiszámolva, 80 százalékban esetarányosan, a második évben 40-60 százalék lesz a megoszlás, az ötödik évben pedig a gyakorlati tapasztalatok alapján határozzák meg az optimális arányszámot.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×