Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Bukaresti Kilencek: meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a szövetség keleti szárnyán - a nap hírei

Határozott fellépést sürgetett a nukleáris energiát érintő uniós szankciók ellen a külgazdasági és külügyminiszter. Elutasította a választási bizottság a debreceni akkumulátor gyár ügyében tervezett népszavazásról szóló kérdést.

Meg kell erősíteni a NATO jelenlétét a szövetség keleti szárnyán - áll a közép- és kelet-európai NATO-tagállamok elfogadott nyilatkozatában. A dokumentum Oroszországot nevezi meg az észak-atlanti közösséget érő legkomolyabb és közvetlen fenyegetésnek. A csúcstalálkozó résztvevői szerint a NATO határozottan, egységesen és felelősségteljes módon reagált Ukrajna orosz megtámadására.

Szentnek és sérthetetlennek nevezte a NATO alapszerződésének 5. cikkét az amerikai elnök Varsóban. Joe Biden a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek találkozóján felidézte: a fórum egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg és most a világ az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledik.

Fel kell készülni a hosszú évekig tartó védelemre az orosz fenyegetéssel szemben a lengyel kormányfő szerint. Mateusz Morawiecki erről a magyar államfővel tartott találkozóján beszélt Varsóban. A lengyel miniszterelnök kijelentette: az orosz fenyegetés miatt Európa gazdasági kihívással, energetikai válsággal és inflációval szembesül. Novák Katalin arról beszélt: a béke megteremtése után hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.

Vitatja a dán és svéd vizsgálat eredményeit Oroszország, az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbanása ügyében és továbbra is független nyomozást követel. Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsában közölte, hogy Moszkva nem bízik a Dánia, Svédország és Németország által folytatott vizsgálatok hitelességében, de reméli, hogy António Guterres ENSZ-főtitkár független nemzetközi vizsgálatot rendel el a robbantások kivizsgálására.

Határozott fellépést sürgetett a nukleáris energiát érintő uniós szankciók ellen a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter erről azután beszélt, hogy fogadta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatóját. A magyar tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben most is zajlanak az egyeztetések a tizedik szankciós csomagról, és fel kellett lépni az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés korlátozása ellen. Szerinte az orosz atomenergetikai szektorra kivetett szankciók Magyarország alapvető nemzeti érdekeit sértik és a globális nukleáris biztonságot is fenyegetnék.

Számos korlátozást feloldana a kormány a magyarországi földgázkitermelés felgyorsításáért – írja a Portfolio az energiaügyi tárca tervezete alapján. A javaslat értelmében kiemelt beruházássá nyilvánítanák a gáztermelést fokozó projekteket, így a legtöbb engedélyeztetési eljárás alól felmentenék a beruházásokat. A Portfolio arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország az utolsó az uniós országok között, ahol egyelőre még lehet vezetékes orosz földgázt venni. Az Energiaügyi Minisztérium által megadott társadalmi egyeztetési határidő március 1-ig tart.

A jövőben nem épülhet akkumulátorgyár Budapesten a lakosság egyetértése nélkül – erről állásfoglalást fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. A testület a DK, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd frakcióvezetőjének közös javaslatát hagyta jóvá. Az előterjesztés szerint az ilyen üzemek előkészítő eljárásaiban semmilyen tényt és adatot nem lehet eltitkolni a nyilvánosság elől, és a helyben élők érdekeit és a természeti környezet védelmét kell elősorban szem előtt tartani. Az előterjesztést 17 igennel fogadta el a közgyűlés, a Fidesz-KDNP képviselői és a függetlenek nem szavaztak.

Közben elutasította a debreceni választási bizottság a helyi népszavazásról szóló kérdés hitelesítését a debreceni akkumulátor ügyében. A helyi referendumot a Momentum kezdeményezte. A testület két másik, szintén a beruházást gátoló népszavazási kérdést is elutasított. Az egyiket egy magánszemély, míg a másikat a Mi Hazánk kezdeményezte.

Pár héttel később, csak március 6-án zárják le a Népligeti felüljárót, miután a kivitelező akkor kezdi meg az állapotfelmérést - mondta az InfoRádiónak a főpolgármester kabinetfőnöke. Balogh Samu arról beszélt, hogy a felüljáró jövőjének meghatározásához komolyabb teherbírási vizsgálatra van szükség és megvizsgálják, hogy van -e lehetőség a felújításra, vagy más megoldásra lesz szükség. A Nyugati téri felüljáróról azt mondta: hosszú távon ott egy villamosvonalat kellene visszaépíteni. Hozzátette: számos felüljáró vár felújításra és karbantartásra, de jelenleg mintegy 10 milliárd forint hiányzik a büdzséből.

Emelkedik a repülőtéri vonaljegy ára, illetve április 1-től több jegytípust megszünetet a BKK. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a leggyakrabban használt jegyek és bérletek ára ugyanakkor 10 év után idén is változatlan marad. A repülőtéri vonaljegy ára 1500-ról 2200 forintra emelkedik április 1-től. A BKK közleménye szerint ez a jegytípus a növekvő infláció, illetve a gyenge euró-forint árfolyam miatt drágul. A BudapestGO applikáció tavalyi bevezetése óta csökkent a kereslet az átszállójegyre, a metrószakaszjegyre, illetve a hetijegyekre és a kiegészítő heti bérletre is. A felsorolt termékeket kivezeti a kínálatából a fővárosi közlekedési társaság.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×