Eddig kegyes volt a tél Magyarországhoz fűtési, energiafelhasználási értelemben, de Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában figyelmeztetett, még nincs vége a télnek.

"Ott tartunk, hogy jó, hogy nem kemények ezek a telek, de később kezdődnek és tovább tartanak, március-április még majdhogynem a fűtési szezon része. Nincs nagyon hideg, de fűteni kell. Ez meglepetést okozhat, noha jól állnak az európai gáztárolók" – ecsetelte Toldi Ottó.

Továbbra is igaz szerinte a neandervölgyi ember tapasztalata a mai viszonyok között: minden időjárásfüggő. "Időjárásfüggő a megújuló és időjárásfüggő az ellátásbiztonság is" – szögezte le.

A 2023-2024-es fűtési szezonra az eddigi "kötésekből" számára úgy tűnik, komoly hiány lesz gázból, ezért pedzegetik már európai parlamenti képviselők is, hogy

fel kell venni a kapcsolatot az oroszokkal, kezdjék újra a szállításokat,

az orosz gáz nélkül nem lehet "megúszni" a fűtési szezont.

"Ez pedig nyílt beismerése annak, hogy a szankciós politikának mi a vége" – vonta le a következtetést.

Arra reagálva, hogy az EU intézkedési tervei közül az egyik az energiadiverzifikálás, azt mondta: "Az Európai Bizottság azt a retorikát használja a szankciók indokaként, hogy olyan országtól nem vesz földgázt, amely gazdasági és politikai nyomásgyakorlásra használja fel, és háborút finanszíroz ebből a pénzből. A kérdés az, hogy kitől lesz jobb majd függeni: Szaúd-Arábiától? Katartól? Láthatjuk a korrupciós botrányokból az EP-ben, hogy már most próbálnak pozíciót szerezni kenőpénzzel az EP-ben vagy az Európai Bizottságban, mi lesz akkor, ha a gázcsapot is a kezükbe adjuk?"

Toldi Ottó szerint nem nagyon fordult elő, hogy az oroszok egy energiaszállítási szerződést nem teljesítettek volna.

Paksi bővítés megoldást jelent az energiaimportra is

A paksi atomerőmű bővítéséről szólva elmondta,

Paks 2 teljesítménye 4,5 milliárd köbméter gázt vált ki, ez majdnem a fele a jelenlegi fogyasztásunknak.

"Úgy is lehet nézni, hogy 17 millió tonna szén-dioxidot nem bocsátunk ki a levegőbe. Ez Magyarország jelenlegi kibocsátásának a negyede. És mindenképpen az ellátásbiztonság záloga, mert Paks hazainak számít, több évre való fűtőanyagot be tudunk raktározni, és ha minden kötél szakad, még Magyarországon is van urán. Ne asztmában haljon meg a magyar lakosság 10 százaléka!" – részletezte Toldi Ottó.

Mint elmondta, sokáig az volt a terv, hogy néhány évig párhuzamosan működik Paks 1 és Paks 2, de az üzemidő-hosszabbítással sokkal hosszabb ideig üzemelhetnek majd még együtt.

"Ez ki tudja simítani az importigényeket, és ha a megújulókat is komolyan vesszük Magyarországon, nincs más megoldás, mint hogy pár új gáztüzelésű erőművet is építeni kell, éppen a megújulók kiegyensúlyozása miatt" – tette hozzá.

Az új gáztüzelésű erőművek építése melletti érvként elmondta még, hogy az újak már flexibilisebbek a régieknél, amelyeket még naponta csak egyszer lehetett ki-, illetve bekapcsolni.

Szerinte a fűtési szektor is előbb-utóbb villanyalapra áll át.

"Nyugat-Európában a legelterjedtebb fűtési mód a hőszivattyú, előbb-utóbb ez nálunk is jönni fog"

– jósolta.

Toldi Ottó azt is előrevetítette, hogy egy következő atomerőművi blokkra is szükség lesz majd az energiaigény miatt, akár tiszai helyszínen is, de a Duna sincs kizárva, sőt még az sem, hogy a tiszta szénnel is el lehet jutni klímabarát megoldásokig, ami a lignitkészletnek is új szerepet adhat.