Az idén már a GDP 2 százalékának közelébe növekszik a magyar védelmi költségvetés, és ennél kevesebb a következő években sem lesz - jelentette ki a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovnicky Kristóf az Inforádió Aréna című műsorában azt hangsúlyozta, hogy ha hamar el akarják érni azt a biztonsági szintet, amely a jelenlegi veszélyek korszakában szükség, akkor arra költeni kell. Elmondta, hogy a katonai beszerzéseknél elsősorban európai gyártókra igyekeznek támaszkodni. Beszélt arról is, hogy az ország légvédelmének biztosítására az izraeli vaskupola logikáját alkalmazó, és annak egyes elemeit használó rendszert építenek ki.

Innovatív gazdaságpolitikát nevezett szükségesnek a megsokasodott gazdasági kihívások kezelésére a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó üzleti ebédjén azt mondta, hogy Magyarország gazdasági növekedése export- és beruházásvezérelt marad, ehhez új finanszírozási struktúrát és új energia-, ipar-, és foglalkoztatáspolitikát kell kialakítani. A miniszter szerint újra kell gondolni a stratégiai ágazatok rendszerét is.

A megnövelt azerbajdzsáni földgázkitermelésnek fontos szerepe lehet Magyarország és Közép-Európa energiabiztonságában – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az azeri gazdasági miniszterrel közös budapesti tájékoztatóján hangsúlyozta: ha Európa nem tud újabb energiaforrásokat szerezni és energiaszállítási útvonalakat építeni, akkor az energiaellátás nem lesz biztonságban. A tárcavezető megismételte, hogy újabb inter-konnektorokat kell építeni, illetve növelni kell a szállítási kapacitásokat, ehhez pedig európai uniós támogatásokra is szükség van.

Folytatja konzultáció-sorozatát az élelmiszer-infláció hátterének feltárásához a Gazdasági Versenyhivatal. A versenyhatóság kiemelten kezeli az élelmiszer-infláció ügyét, mivel a társadalom egészét érinti. Külön elemzői csoport alakult az áremelkedés versenyjogot érintő okainak feltárása, illetve a piaci problémák vagy torzulások kezelésére. A GVH egyúttal megkezdte az élelmiszer-inflációs környezet nemzetközi monitorozását, illetve az uniós országok versenyhatósági gyakorlatának feldolgozását.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén és a kamatfolyosón a Monetáris Tanácsa, idei első kamatmeghatározó ülésén. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A Monetáris Tanács közleménye szerint szükség van a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartására, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A döntés utáni háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök arról is beszélt, hogy érik az inflációs fordulat, tavaszra az élelmiszerek piacán is megtörténhet ez.

1.800 település 46 ezer fát igényelt eddig az Agrárminisztérium Településfásítási programján. A 10 ezer lakosúnál kisebb települések idén már harmadik alkalommal igényelhettek sorfát ingyen. A tárca közleménye szerint a regisztrációs felület megnyitása után néhány óra alatt 450 település igényelt fát, amelyeket a tavaszi és az őszi ültetési időszakban ültetnek majd el. A sikeresen pályázó kistelepülések 13 fafaj közül igényelhetnek, minimum 10 maximum 30 sorfát.

Egyelőre mégsem lesz csoportos leépítés a Postánál, a korábban bejelentett formában nem hajtják végre a létszámcsökkentést – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. A Magyar Posta októberben jelentette be, hogy 300 embert küld el, Fónagy János a DK-s Oláh Lajos írásbeli kérdésére most azt írta, hogy ez most nem történik meg. A miniszter-helyettes közölte: a társaság vezetése ismételten felülvizsgálja az irányítási-szolgáltatási szervezetek hatékonyságának javítását, és később dönt a szükséges intézkedésekről.

Még egy hónapig lehet jelentkezni a szakképző intézményekbe - mondta a területért felelős helyettes államtitkár a Kossuth rádióban. Pölöskei Gáborné szerint a szakképzés népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt évben 10 továbbtanuló diákból 6, a szakképzést választotta. A szakképzésben technikum és szakképző iskola közül választhatnak a diákok.

Finnországnak Svédország nélkül is meg kell fontolnia a NATO-csatlakozást – közölte a finn külügyminiszter, majd hozzátette: a fő opció továbbra is a két ország együttes belépése. A külügyminiszter beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is, aki hangsúlyozta: a szövetség is azt tartja kívánatosnak, hogy a két ország egyszerre lépjen be a katonai szervezetbe. Korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette: Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt.