Az új ügyeleti rendszerben a 1830-as telefonszámot kell hívnia annak, aki délután 4 óra után orvosi ellátásra szorul – mondta az InfoRádióban az ügyelet megszervezéséért felelős Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Csató Gábor arról is beszámolt, hogy a hívást egy mentésirányító fogadja majd, aki kikérdezi a beteget, majd vagy az ügyeleti pontra irányítja, vagy ügyeleti kocsit, esetleg mentőt küld hozzá.

A mentőszolgálat már megkezdte a felkészülést, hiszen az új rendszert februártól Hajdú-Biharban, márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében vezetik be. Az új budapesti ügyeleti rendszert nyáron kezdik majd kidolgozni.

"A struktúra megvan, a személyzet pedig nem az Országos Mentőszolgálat állományából fog kikerülni,

hanem a mentőszolgálaton belül hozunk létre egy rendszert plusz humán erőforrással és eszközökkel" – ismertette Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

A mentőszolgálat 26 milliárd forintot kap az új rendszer felállítására, ezt az éves működési költségre fordítják. Emellett van egy kilencmilliárd forintos egyszeri beruházási költség, amelyből a defibrillátorokat, a gépjárműveket, az ágyakat, a telemedicina-eszközöket vásárolják meg.

A mentőszolgálattal 4-5 ezer új dolgozó fog szerződni, ebbe beletartoznak a háziorvosok, akik délután négytől este tízig ügyelnek majd, beletartoznak azok az orvosok, akik kórházi vagy egyéb szakterületekről érkeznek ügyelni, és olyanok is, akik eddig is részt vettek az ügyeleti ellátásban.

Csató Gábor megjegyezte:

Magyarországon ma is több mint 300 helyen működik heterogén ügyeleti ellátás.

A főigazgató szerint az új rendszer előkészítését elkezdték, ennek jó alapot adott a Hajdú-Bihar megyei másfél éves pilotprogram, ahol a betegigényeket nézték. A megye szerinte kiválóan vizsgázott, egyes telephelyeken a 16 órás ügyeleti ellátás alatt átlagosan egy vagy másfél beteg jelent meg, máshol 0,7 beteg volt az átlag. "Egy ilyen ügyeleti telephelyet fenntartani sem szakmailag, sem betegbiztonsági, sem költséghatékonysági szempontból nem érdemes" – állapította meg.

A tapasztalatokat több ügyelet évtizedes működtetése alapján szűrték le, ez alapján összegyűjtötték, hogy az országban miként lehet egységes ügyeleti ellátást biztosítani. Ennek előkészületeit nemcsak Hajdú-Bihar megyében, hanem már Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében is megkezdték.

Csató Gábor kifejtette, hogy bár az új rendszerben csökken az ügyeleti ellátó pontok száma, nem ez a lényeges, hanem a betegek ellátáshoz való hozzáférése.

Országosan a 1830-as telefonszám lesz hívható minden csatlakozó megyében.

Baj esetén a 112-t, más egészségügyi probléma esetén délután négytől ezt a számot hívhatják a betegek. A telefonvonal rögzített, tehát beteg- és minőségbiztosítás szempontjából is követhető, értékelhető, így nagy előnyt jelenthet a pácienseknek.

Az új ügyeleti ellátásban – Budapest kivételével – 174 járásban este tízig a háziorvosi szolgáltatást lehet elérni, utána pedig 81 település 102 telephelyén az ügyeletet. Ahol nincs ügyeleti telephely, ott ugyanúgy lesz szolgáltatás, hiszen indokolt esetben kimennek a beteghez az ügyeleti autókkal.

Csató Gábor elmondta, hogy a 1830-as hívások a megyei mentésirányító központba érkeznek. Ott a szakemberek kérdezési protokoll alapján döntik el, hogy a betegnek egészségügyi tanácsadásra van szüksége, gyógyszert kell felíratni, vagy súlyos panasza van és mentőt kell hozzá küldeni, illetve elegendő, ha az orvos a lakásán látja el.

A változásokról helyi kampányokkal adnak majd tájékoztatást, hiszen nem országos egyszerre, hanem megyéről megyére vezetik be a rendszert. Elsőként február 1-jétől Hajdú-Biharban.

Legalább harminc nappal a váltás előtt hivatalosan is értesítik az embereket, a résztvevőket, de kampányok már korábban is lesznek.

A Hajdú-Bihar vármegyében ügyeletes orvosként praktizáló Kerekes László korábban az InfoRádiónak azt mondta, az ott tesztelthez képest új rendszer lép majd életbe, és a harmincnapos felkészülési idő kevés lesz az átálláshoz. Csató Gábor szerint viszont Hajdú-Biharban éppen azt nézték meg, hogy valójában mire van szüksége az embereknek, milyen szolgáltatást, mikor vesznek igénybe.

A hajdú-bihari és a szombathelyi tapasztalatokból tudták megmondani, hogy mikor, hova, milyen szolgáltatás kell. Ebből következtették ki, hogy Hajdú-Bihar vármegye tíz járásában este tíz óráig lesznek elérhetők a háziorvosok, ezután pedig öt telephellyel el tudják látni feladatokat.

A főigazgató szerint a rendszer kellőképpen rugalmas,

ezt bizonyítja a Covid-járvány alatti helytállásuk, ahol megduplázták a teljes kapacitásunkat. "Az a rugalmasság és az a háttérelemzés, ami a mentésben van, az üzleti és a mesterségesintelligencia-algoritmusokkal, térinformatikával együtt, adott az ügyeleti ellátásban is" – mondta. Így tehát a szezonálisan megnövekvő igényekre is tudnak reagálni a rendszeren belül, és akár új ügyeleti sort is kiállíthatnak.

A kormányhatározat szerint 2024. február végére kell Budapest kivételével az ország többi részét átvennie a mentőszolgálatnak. Budapesten vagy azokon településeken ahol mg nem vezették be az új rendszert, minden változatlan marad.

"Budapesten egészen mást a közlekedés, más a kórházi struktúra, és ezáltal más az egészségügyi ellátást is, tehát oda egy egészen új koncepciót kell elfogadni" – mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.