Gémesi György szerint körülbelül 800 milliárd forint az a többletigény, ami a gáz-, a villany- és a távfűtés árának emelése kapcsán jelentkezhet az önkormányzatok részéről, miközben a rendeleti úton megváltoztatott költségvetés lényegében 144 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra; 44 milliárdon a 10 ezer fölötti, 100 milliárdon a 10 ezer alatti települések osztozhatnak.

A pénzt normatív alapon osztják szét, amiben – a kormány képviselőinek nyilatkozatai alapján – adóerőképességi, de szubjektív szempontok is szerepet játszanak – tette hozzá a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, aki az utóbbit túl szembetűnőnek érzi, hiszen a teljes összeg 10 százalékát (3,2 milliárdot) Debrecen városa kapj, de Kaposvár is 800 millióra számíthat, míg mások jóval kevesebbre. Hasonlóan nagy a szórás a budapesti kerületek esetében is: Csepel önkormányzata 762 millió forintra jogosult, míg a 3. és a legnépesebb 11. kerület egy fillért sem kap. (Korábban az ATV-nek Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy a kimaradt kerületek vezetői nem egyeztettek Láng Zsolt kormánybiztossal a lehetséges támogatásról.)

Újfent kiemelte, hogy a települések a töredékét kapják meg a szükséges forrásoknak, hiszen 8-10-szeres gázárat kell fizetniük, de még a januártól érvényes 7-8-szoros távhőár is „brutális” többletköltséget jelent. Gémesi György szerint főként azok az önkormányzatok vannak most nehéz helyzetben, amik nemcsak a település lakóinak, hanem egy térségnek szolgáltatnak. Ilyenek lehetnek a kerületek, vagy a járásközpontok.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke hozzátette: nagyon nehéz sommásan véleményt mondani az elosztásról, de az biztos, hogy az összeg töredéke annak, ami a településeknél többletforrásként jelentkezik, másrészt szubjektív szempontok is szerepet játszottak a döntéseknél. „Párton belül is, tehát a fideszes önkormányzatokon belül is a nagyobb lobbierők hatása érzékelhető ezeknél a településeknél” – fogalmazott.