A schengeni megállapodáshoz való csatlakozással január 1-jétől Horvátország őrzi az Európai Unió határait Szerbia, Bosznia-Hercegovina, illetve Albánia irányában. Ezekért a hatásszakaszokért ezentúl Zágráb a felelős – fogalmazott Kis-Benedek József.
A nemzetbiztonsági szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozással a magyar–horvát határ nyitott lesz, vagyis megállás nélkül hajthatunk át. Hasonló a helyzet a szlovén–horvát határszakaszon, nem is véletlen, hogy Ljubljana a két ország közötti kerítés elbontása mellett döntött korábban – jegyezte meg Kis-Benedek József.
Ettől függetlenül, mint minden más uniós tagállam, Horvátország és Magyarország is visszaállíthatja ideglenesen a határellenőrzést bizonyos alkalmakkor – például egy komolyabb nemzetközi sportesemény idejére –, de ennek időtartama szabályozva van, bár – ahogyan az osztrák–német határon is tapasztalható – van lehetőség a hosszabbításra – tette hozzá meg a szakértő. A nyugállományú ezredes szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországot és Horvátországot a migráció is erősen érinti, ezért indokolt helyzetben emiatt is bevezethetik az újbóli ellenőrzést a felek, amellett, hogy a mélységi ellenőrzés sem szűnik meg.
Kis-Benedek József nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a magyar–horvát határon is elbontsák a kerítés, de ez elsősorban annak függvénye, hogy a két ország miben egyezik meg. Ha a csatlakozás megtörténik, valószínűleg
az illetékes hatóságok meg fogják vizsgálni a kérdést, majd dönteni fognak a kerítés megtartásáról vagy elbontásáról
– közölte.
A csatlakozással Horvátországnak a keleti határait meg kell erősítenie, hiszen a teljes Európai Unió külső határát védik ezentúl, ezért a nem schengeni határszakaszokon több határőrnek kell szolgálatot teljesítenie, bizonyos technikai fejlesztéseket végre kell hajtaniuk, valamint fokozniuk kell a mélységi ellenőrzéseket is. „Szigorúbban kell ellenőrizni, hiszen a többi helyen meg nincs ellenőrzés” – tette hozzá.