Nagy István agrárminiszter november 29-én az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, társadalmi egyeztetést kell lefolytatni arról, hogy kell-e a Tisza vízszintjét – valahol Csongrádnál – úgynevezett fenékküszöbbel emelni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ugyancsak az Aréna műsorában egyértelműen úgy foglalt állást, hogy szükség lenne egy ilyen beavatkozásra a Tiszán. "A rendelkezésre álló potenciális vízkészletet növelni kell, amire az idei aszályos év is rámutatott, hiszen gyakorlatilag elmondható, hogy a végletekig ki kellett hegyezni a rendszert annak érdekében, hogy vizet tudjanak szolgáltatni" – közölte a szakember.
Az OVF főigazgatójának elmondása szerint többféle műszaki megoldás is lehetséges: fenékküszöb, vízlépcső. Emlékeztetett, Kiskörén és Tiszalökön már megvalósult egy-egy vízlépcső, valamint a szerbiai Törökbecsén is. Ezek között van egy szakasz, ahol a hetvenes években terveztek egy vízlépcsőt, de ez végül nem valósult meg. Emiatt süllyed a meder, azáltal pedig süllyed a vízszint, aminek következményeként 220 millió köbméter víz hiányzik az ország talajvízkészletéből – magyarázta Láng István, aki szerint ez a szakasz az alacsony vízszintjével gyakorlatilag megcsapolja az Alföldet. Magyarán a talajvíz áramlik be a Tisza medrébe és folyik el Szerbia irányába.
A főigazgató
a vízszintemelést mindenképpen szükségesnek tartaná, mert "a Tisza vízszintje most nem normális".
Annak technikai megvalósítását pedig szerinte elsősorban a kor igényeihez kell igazítani, tisztázva olyan kérdéseket, hogy szükség van-e hajózásra, illetve vízienergia-termelésre. Megjegyezte, hasonló a jelenség, mint a Mosoni-Dunánál, ahol nemrégiben adtak át torkolati művet, ami nem tesz mást, mint a folyó vízszintsüllyedéséből eredő hatást pótolja, visszatartva a vizet.
Láng István közölte azt is, hogy Szerbiával van hajózási kötelezettségünk, de a Kisköre és Csongrád közötti szakaszon csak nagyon nagy vizeknél van erre mód, vagyis elenyésző az az időszak, amikor normálisan lehet hajózni. "Ha csak egy fenékküszöböt építünk, azon nem megy át a hajó, akkor mellé kell egy hajózsilipis.
Ezek azok a technikai kérdések, amiket az igények alapján mérlegelni kell.
Ezért van szükség társadalmi vitára, hogy ezt mérjük föl” – tette hozzá.
Bár Nagy István az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy fél-, egyméteres emelkedést kellene elérni, az OVF főigazgatója szerint ennél jóval többet süllyedt a víz, van, ahol meghaladja a három métert. "Jó példa erre Szolnok városa, ahol idén új kisvízszint-rekord alakult ki és a kiskörei tározóból kellett tartani a vízhozamot, hogy a szolnoki ivóvízellátását biztosítani lehessen" – jegyezte meg. Szerinte egyébként, ha lemondunk a hajózásról, lehet egy a régi koncepcióba illő vízlépcsőt csinálni Csongrádnál, ami egy helyen állítja be a vízszintemelést és onnan biztosítja a gravitációs vízpótlást.
Szennyvízkérdés
Láng István a műsorban beszélt a szennvízkezelés problémájáról is. Mint fogalmazott, minél távolabbról szállítjuk a szennyvizet – a csatornázás fejlődésével –, annál több kerül a folyókba, hiszen olyan helyre is eljut a csatornázás, ahová korábban nem. Ráadásul az alacsony vízszint miatt kevesebb vízben oldódik föl több szennyvíz, ami nagy problémát jelent – tette hozzá.
Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a villámárvizek újabb gondot jelentenek, mert sok esetben a lezúduló csapadék meghaladja a szennyvíztisztítók kapacitását. Átbukik, kimossa a tisztító biológiai hártyát, amit helyere kell állítani, de addig a szennyvíz szabadon megy a vízfolyásba, ami komoly problémát jelent az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak is. A főigazgató szerint emiatt a szennyvíztározó-, illetve előtározó-kapacitást meg kellene növelni.
Ebben a kérdésben korábban Technológiai és Innovációs Minisztérium, ezután várhatóan a Nemzetgazdasági Minisztérium a legfőbb illetékes – jegyezte meg. Láng István hozzátette: nem egyszerű a helyzet, rengeteg egyeztetést kell végezni, mert nagyon sok konfliktuspont van a vízgazdálkodási-fejlesztésekben.