Infostart.hu
eur:
368.23
usd:
317.67
bux:
146699.9
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Egy választópolgár a pilisszentkereszti Polgármesteri Hivatalban kialakított 1. számú szavazókörben a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Szakértő: az ellenzék nem reagál a Fidesz illiberális ideológiájára, csak elutasít

A 2010 utáni ellenzék sorozatos kudarcai összefüggésben állnak azzal, hogy nem foglalkoznak a Fidesz fő elméleti állításával, vagyis azzal, hogy a liberalizmus és a demokrácia között feszültség van. Erről beszélt Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója.

A Fidesznek van egy olyan elméleti alapja, amely rezonál az emberek világképével - ez annak az elemzésnek a kiindulópontja, amelyet Lakatos Júlia írt. A Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója az InfoRádióban megvilágította a kormánypártok sikerét, de főleg az ellenzék folyamatos kudarcainak okát. Az utóbbiak fő problémaja az, hogy nem ismerik el létező demokráciának azt, amelyik nem liberális elveket követ. Pedig a magyarok jelentős része másképpen gondolkodik erről és erre érez rá a Fidesz. Ők a közvetlen demokráciát hangsúlyozzák és ismétlik minden egyes kampányban.

Az ellenzék választási programjait elemezve egyértelműnek látszik, hogy számukra (ellenzék) az illiberalizmus egy deviancia, szembe az evidensnek tekintett liberális demokráciával. Pedig a

liberalizmus és a demokrácia jelenleg feszültségben van egymással.

Ez azért hiba a részükről, mert számukra a demokrácia csak liberális lehet, holott a "történelem során nem volt evidencia a két elemnek az összetartozása".

Az elemzés pontosan azt mutatja be, hogy az ellenzék tényleg nem reagál erre a kérdésre, ellenben csak is azt látja, hogy a Fidesz mindenben eltér attól, amit ők gondolnak. Az évek során, a 2014-es, 2018-as, majd a 2022-es választási programokban van némi elmozdulás. Azonban ezek csak technikai változtatások részükről, például, hogy hol külön, hol laza szövetségben, hol együtt indulnak, viszont

a demokrácia képre, a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak.

A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek, "ez az illiberalizmus elleni harc eszköze". A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni - fejtegette az elemzés készítője.

Az látszik, hogy el kellene gondolkodni azon, mi a jelen helyzete a liberális demokráciának, mik azok, amik megvalósultak azokból az ígéretekből, amelyeket az EU-s csatlakozáskor tettek, vagy mi magyarok éreztünk bele.

Nem kellene félni attól, hogy a nyugati minta követése helyett saját narratívát állítsanak fel, pl. az antikapitalizmus, a globalizáció vagy az Európai Unió kritikája területén - vélte Lakatos Júlia. Ha ez bekövetkezne, akkor valódi versenyhelyzet teremtődne a Fidesz számára. Jelenleg ugyanis "az emberek azt érzik, hogy a kormánypártoknak van egy víziója és ez biztonságérzetet ad nekik, választóknak".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Kettészakadt a magyar atlétika” – Tajti-Márton Anita új emberként a fejlődő magyar atlétika élén

A Magyar Atlétikai Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésén az olimpiai bronzérmes és fedettpályás világbajnok súlylökő Tajti-Márton Anitát választották meg a szervezet új elnökének, aki 38 szavazatot kapott, míg ellenfele Kovács Zoltán, a MATE-GEAC eddigi szakosztályvezetője 27-et.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Letaglózó hír a magyar nyugdíjasoknak: idén már semmilyen plusz pénzre nem számíthatnak a kormánytól

Letaglózó hír a magyar nyugdíjasoknak: idén már semmilyen plusz pénzre nem számíthatnak a kormánytól

A visszafogott gazdasági növekedés miatt idén sem jár nyugdíjprémium a magyar nyugdíjasoknak, az eredetileg erre a célra elkülönített 24 milliárd forintot már el is tüntette a kormány a módosított költségvetésből. Az idősek ősszel kiegészítő nyugdíjemelésben sem részesülnek, hiszen az infláció kifejezetten alacsony, így az év eleji nyugdíjemelés hivatalosan elegendőnek bizonyul. A legtöbben abban reménykedhettek, hogy a Tisza-kormány kommunikációjának megfelelően októbertől érkezhetnek a Nyugdíjas SZÉP-kártyák, de a jelek szerint erre is várniuk kell az időseknek. Élelmiszer-utalványról sincs hír, azt csupán egy egyszeri, választások előtti célzott juttatásként alkalmazta tavaly az előző kormány. Az év hátralévő részében tehát – mai tudásunk szerint – semmilyen pluszjuttatást nem biztosít a kormány a nyugdíjasoknak, 2027-től viszont érkezik a 120 ezer forintos minimálnyugdíj, ami sokaknak jelenthet majd érdemi előrelépést. Az igazán nagy öröm persze az lenne, ha megvalósulna a Tisza választási programjában vállalt bérkövető nyugdíjemelés, ennek sorsa október 31-ig derülhet ki, amikor benyújtják a 2027-es költségvetést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×