eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Résztvevő mécsessel a kezében a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Holokauszt Emlékközpontban, az áldozatok emlékfalánál 2022. április 13-án.MTI/Koszticsák Szilárd
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Mesterséges intelligenciával vizsgálják a holokausztot is

Az ELTE kutatói a vizsgálatok eredményeit egy honlapon is közzéteszik.

A magyar túlélők vallomásait a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság rögzítette 1945 és 1946 között. Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science "Digital Lens" kutatócsoport most ezeket a jegyzőkönyveket elemzi új, innovatív módszerekkel.

A 2021-ben indított kutatás digitális szövegelemzés módszereivel tárja fel a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi nézőpontból lejegyzett tapasztalatokat.

Barna Ildikó, a kutatócsoport társvezetője, szerint a mesterséges intelligenciával támogatott kutatás többek közt rávilágít:

  • Melyek a zsidó holokauszttúlélők jegyzőkönyvekben használt nyelvezetének főbb jellemzői?
  • Találunk-e jelentős eltéréseket a különböző túlélő csoportok között?
  • Hogyan viszonyul a túlélők által használt nyelv a korra jellemző közbeszédhez, a korabeli sajtó nyelvezetéhez?

A kutatásban emellett az üldöztetés és a túlélés topográfiájával is foglalkoznak.

Egyebek mellett azt vizsgálja, hogy honnan deportálták a túlélőket, milyen helyeken voltak a holokauszt során, mi jellemezte a felszabadulás utáni időszakot, illetve, milyen útvonalon és hogyan érkeztek vissza Magyarországra.

A tapasztalatok szerint

a férfiak és nők sokszor eltérő nézőpontból ítélik meg a velük történteket, ezért a kutatás külön figyelmet szentel a női és férfi tapasztalatok közötti különbségeknek.

A kutatócsoport november végén mutatta be Jeruzsálemben, a "Challenges In Presenting Holocaust Resources In The Digital Age" című workshopon a projekt honlapját, amelyen a történettudomány és a modernkori történelem iránt érdeklődők látványos, interaktív adatvizualizációk és térképek segítségével ismerhetik meg a kutatás eredményeit, a kapcsolódó publikációkat és előadásokat, illetve betekintést nyerhetnek a kutatás módszertanába is.

Az EVZ Foundation, a European Holocaust Research Infrastructure és Yad Vashem Intézet által rendezett nemzetközi workshop témája a holokauszt forrásainak digitális feldolgozhatósága volt.

A találkozón tartott előadásában Barna Ildikó, az ELTE TáTK egyetemi docense, Szabó Alexandra M., a Brandeis University PhD-hallgatója és Katona Eszter, az ELTE TáTK doktorjelölt tanársegédje a beregszászi gettóból elhurcoltak által bejárt útvonalakat bemutatva árnyalta az alapvetően Auschwitz-központú magyar holokauszt-narratívát. A kutatók digitális térkép segítségével demonstrálták, hogy a deportálások földrajzi útvonalai elemzési eszközként is felhasználhatók a történetírásban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×