"Ez egy nagyon nehéz helyzet, és a polgári engedetlenség a véleményem szerint egy csapdát jelent mindenki számára. Egy végső tiltakozási forma, amikor már kimerültek a jogszabály adta lehetőségek" – nyilatkozta az InfoRádónak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Megjegyezte ugyanakkor: úgy tudja, a polgári engedetlenségben résztvevők tisztában vannak azzal, hogy tettüknek következményei lehetnek.

Mint mondta, akkor fordulnak egyének ehhez a tiltakozási formához, amikor valamiféle alkotmányos jog sérül és a más jogszerű formák már nem működnek. Itt Horváth Péter szerint arról lehet szó, hogy a tanárok sztrájklehetősége megváltozott, és úgy érezhetik, már csak a polgári engedetlenség maradt nekik.

Viszont ha valaki nem veszi fel a munkáját – bármilyen nemes cél érdekében –, az a munkáltatónak problémát okoz, és ennek következménye van. Az a kérdés az elnök szerint, hogy mennyi óraszám után, illetve hogy mi az arányos következmény.

"Nem tudom, hogy az egyes kollégát mennyi órát vagy napot nem álltak munkába, nyilván a bíróságok fogják tudni majd eldönteni, hogy mi lehet az arányos büntetés számukra.

Én úgy tudom, hogy akiket most felmentettek munkavégzés alól, azok korábban kaptak figyelmeztetést"

– mondta, hozzátéve, hogy alaposan végig kell gondolni a büntetés fokozatait, mielőtt megszüntetik a munkát.

"Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az első körben elbocsátott kollégák, akik bírósághoz fordultak, mit kapnak. Azt gondolom, ezek precedensértékű ügyek lesznek"– jelentette ki.

Szerinte minden, a rendszerből kikerülő pedagógus hiányozni fog, különösen azokban az iskolákban, ahol ez több kollégát is érintett. Év közben ráadásul nehezebb gondoskodni a megfelelő pótlásról, ezért ez "tényleg nagyon kellemetlen és mindenki számára nagyon veszélyes szituáció".

Akik jelenleg belekezdtek a polgári engedetlenségi akciókba, azt mondják, ez határozatlan idejű, és addig folytatják, amíg a kirúgott kollégákat vissza nem veszik. Így ha őket is elbocsátják, akkor már több száz tanár eshet ki a rendszerből. Horváth Péter szerint

most elindult egyfajta lavina, és az oktatásban összegyűltek azok a problémák, amik ezeket a feszültségeket jelentik,

de nem tudja, mi lesz mindennek a végkifejlete.

A tanárszakma és az oktatási kormányzat között ebben az ügyben nem történtek megbeszélések, hiszen a foglalkoztatás és a bérkérdés a szakszervezetekkel történő egyeztetést írna elő a mindenkori kormányzat számára. Horváth Péter szerint tárgyalásokra volna szükség, ráadásul méltányos tárgyalásokra, ugyanis a mostani követelések nagy része meglátása szerint jogos. A megoldáshoz tehát úgy lehet közelebb kerülni, ha tárgyalások során kompromisszumra jut a két fél – szögezte le.