Hét hónappal meghosszabbította a háborús veszélyhelyzetet a kormány. Ez azt jelenti, hogy 2023. június végéig a kabinet felfüggesztheti bizonyos törvények alkalmazását – írja a Magyar Közlöny. Az indokolás szerint az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása és kezelése érdekében van szükség erre.

Rendeleti úton újra kell tervezni a 2023-as költségvetést, és hozzá kell igazítani a jelenlegi gazdasági helyzethez – mondta a miniszterelnök a KAVOSZ rendezvényén. Orbán Viktor közölte: az elszállt energiaárak miatt elő kell teremteni nagyjából 4000 milliárd forintot, minden plusz forrást a Rezsivédelmi Alapnak kell szánni. Úgy fogalmazott: a költségvetés a falnál van, például egy járulékcsökkentést már nem tudnak kigazdálkodni jövőre. A kormányfő elismerte, hogy a rezsicsökkentés közgazdasági szempontból vitatható, de úgy vélte, társadalompolitikai szempontok szerint nem az.

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én dönthet a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról – nyilatkozta a Reutersnek az uniós fejlesztésekért felelős miniszter. Navracsics Tibor elmondta: a magyar kormány továbbra is arra számít, hogy decemberben megszülethet a kedvező döntés a helyreállítási tervvel kapcsolatban, emellett a jelenlegi költségvetési ciklus partnerségi megállapodását is decemberben írhatják alá. Ugyanakkor közölte azt is, hogy várakozásai szerint az Európai Bizottság nagy valószínűséggel az uniós költségvetésből Magyarországnak juttatott támogatások 65 százalékának, azaz mintegy 7,5 milliárd eurónak felfüggesztését fogja javasolni.

A NATO támogatás megmutatja hatásait az ukrajnai harctéren, és ennek a támogatásnak folytatódnia kell – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkára a bukaresti külügyminiszteri találkozó megnyitóján. A magyar külügyminiszter szerint a tanácskozáson az a tét, hogy maradjanak érvényben az ukrajnai háború kapcsán korábban meghozott közös NATO-döntések, amelyek szerint a szervezet nem részese a konfliktusnak, és el kell kerülni egy közvetlen NATO-orosz összecsapást.

Az elsők között vitt sürgősségi segélyt a felszabadított Herszonba az Ökumenikus Segélyszervezet. Az azonnal fogyasztható élelmiszerekből, ivóvízből és tisztasági termékekből álló 30 tonnás, két kamionnyi segélyszállítmány elérte a frontvonalon fekvő város nélkülözőit. Az orosz katonáik visszavonulása után az egykor háromszázezer lakosú kikötővárost levágták az összes közműhálózatról, fűtés, víz- és áramellátás nélkül hagyva. Herszonban azóta a helyzet kritikus. A városban maradt nagyjából 80 ezres lakosság közszolgáltatások nélkül várja sorsa jobbra fordulását.

A magyar miniszterelnök ismét megígérte a finn kormányfőnek, hogy az Országgyűlés jövőre dönteni fog a finnek és a svédek NATO-csatlakozásáról. Sanna Marin a héten egy rádió interjúban úgy fogalmazott, ha legközelebb találkozik Orbán Viktorral, meg fogja tőle kérdezni, hogy a NATO-ratifikáció késleltetése összefüggésben van-e az uniós források ügyével. A magyar miniszterelnök Twitter posztjában határozottan tagadta, hogy bármikor is összekötnének bármilyen ügyet az uniós forrásokkal, ami a Finnország NATO-csatlakozására is érvényes.

Jogsértőnek találta a magyar nemzetiségi választási rendszert az Emberi Jogok Európai Bírósága. A hvg.hu beszámolója szerint a strasbourgi testület szerint aggályos egyebek mellett, hogy a nemzetiségi listára szavazni kívánóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról. A 13 magyarországi kisebbség nagy részének pedig, a kis létszáma miatt matematikai esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon. Az ügyben két nemzetiségi szavazó nyújtott be keresetet.

Január 1-jétől 25 százalékkal nő a nevelőszülők ellátmánya. A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, Fülöp Attila kiemelte: a gyermekvédelemben fontos annak a 23 ezer gyermeknek a sorsa, akik nem tudnak vér szerinti családjukban élni. Nekik vagy intézményi keretek között biztosítják a nevelésüket, vagy megpróbálnak olyan nevelőszülőket találni, akik segítenek családi körülményeket teremteni.

A pótösszeírás lezárultával véget ért a 2022-es népszámlálás, a becsült népesség 96 százaléka nyilatkozott az adatgyűjtésnél - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ezzel megkezdődik az adatok feldolgozása, az első eredmények már 2023 első negyedévében elérhetőek lesznek, a részletes adatok publikálása pedig jövő ősszel várható.

Még sokáig a hagyományos olaj- és gázkitermelés marad a Mol fő profilja Algyőn, de a társaság vizsgálja a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét - mondta a társaság algyői termelési régió vezetője. Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 75 négyzetkilométer nagyságú szénhidrogén mezőjén jelenleg 130 millió köbméter gázt termel ki a Mol, amely a magyar fogyasztás 1,5 százalékát adja.

Két nap múlva zárul a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítási kampánya. 1 millió autó, köztük 500 ezer személygépkocsi üzembentartójának csütörtök éjfélig van lehetősége a váltásra. A felmondásoknak aznap éjfélig el kell jutniuk a biztosítókhoz. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége azzal számol, hogy százezren válthatják szerződésüket kedvezőbbre. Az új biztosítás megkötésére december 31-ig van lehetőség.