Újabb élelmiszerekre vezet be árstopot és a gyármentőprogram mellé gyármentő-hitelprogramot is indít a kormány - jelentette be a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton az Inforádió Aréna című műsorában konkrét termékeket nem említett, de hangsúlyozta: olyan élelmiszerekről van szó, amelyeket többségében itthon állítanak elő, és amelyek áremelkedése túlzó volt az elmúlt időszakban, vagyis meghaladta a az élelmiszereknél mért 40 százalékot. Elmondta: javasolja, hogy a kormány vezessen be kamatstopot a szabadfelhasználású diákhitelre is. Bejelentette azt is, hogy a gyármentő-hitelt azok a cégek is igénybe vehetik, akik a vissza nem térítendő támogatásból nem részesülnek.

Péntektől érkeznek a nyugdíjak a nyugdíjprémiummal és a nyugdíj-kiegészítéssel együtt – írta Facebook oldalán a pénzügyminiszter. Varga Mihály kiemelte: összesen több mint 620 milliárd forint jut el a nyugdíjasokhoz. Hozzátette: a kormány az idén összesen 14 százalékkal emelte a nyugellátásokat. Szólt arról is, hogy januárban újabb nyugdíjemelés várható, ennek mértékéről decemberben dönt a kormány.

Érdemi eredmény nélkül ért véget a pedagógus sztrájkbizottság és a közoktatásért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán közötti egyeztetés, ezért az érdekképviseletek megtartják a korábban bejelentett tiltakozó akciókat. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányi tagja arról számolt be, hogy idén már nem kapnak béremelést a pedagógusok, pedig a szakszervezetek továbbra is 45 százalékos azonnali béremelést szeretnének. Szerinte a többi követelésben sem történt előrelépés. A Belügyminisztérium a tárgyalásról azt közölte: a kormány elkötelezett a pedagógusok további béremelésében, és ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbéremelés következhet. A tervek szerint november végén ismét tárgyalnak a PSZ és a PDSZ képviselői a kormánnyal.

Számos területen előrelépés történt az elmúlt hónapban a magyar helyreállítási program véglegesítése ügyében, a cél, hogy a lehető leghamarabb lezáruljon az értékelés – mondta az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek. A hírügynökség szerint a november 22-i európai bizottsági ülésen fogadhatja el a magyar helyreállítási tervet a testület és ezután küldené majd a tagállamokat tömörítő Tanács asztalára, jóváhagyásra. A jogállamisági eljárásban vállalt 17 féle intézkedés egyike az Integritás Hatóság vezetőinek kinevezése, amely múlt pénteken meg is történt.

Elfogadta a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet az Európai Bizottság. A döntés 8,4 milliárd eurót, mintegy 3400 milliárd forintot jelent. A testület közleményében kiemelte, az elfogadott stratégiai terv szerint Magyarország a rendelkezésére álló összegből legkevesebb 2 milliárd eurót fordít majd zöld programokra, valamint környezetvédelmi és éghajlati célokra, 186 millió eurót pedig a gazdálkodók tevékenységének támogatására és méltányos jövedelmük biztosítására. A terv által támogatott projektek legalább 7 ezer új munkahelyet teremtenek majd.

Jóváhagyta a helyreállítási támogatás első részletét Bulgária számára az Európai Bizottság. A szófiai kormány közlése alapján a támogatás első összege 2,7 milliárd leva, vagyis mintegy 555 milliárd forint. A teljes program sikeres megvalósítása esetén Bulgária 6,2 milliárd eurónyi, vagyis több mint 2500 milliárd forintnyi beruházást kap több tucatnyi, a gazdaság karbonsemlegesítéséhez szükséges projektre. A projektek a zöld átmenet, a digitalizálás a szociális szféra, valamint az oktatás és az egészségügy területét érinti. Valamennyi beruházást 2026 végéig meg kell valósítani.

Rendkívüli áramszünetek kezdődtek az ukrán fővárosban. A kijevi városvezetés vasárnap bejelentette: a vészleállások oka az egyre súlyosbodó áramhiány. Hétfőn 32 százalékkal nagyobb áramhiányt jeleztek előre az energiarendszerben, mint amennyit a stabilizációs leállások esetére figyelembe vettek. Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató menetrend szerint tervezi végrehajtani az áramkimaradásokat, de nem zárja ki a vészleállásokat sem.

Ukrajnában 5 stratégiai jelentőségű vállalatot államosítottak, a védelmi minisztérium felügyelete kerültek. Az indoklás szerint a vagyontárgyakat katonai szükségletek biztosítására foglalták le, a hadiállapot lejárta után adhatók vissza tulajdonosaiknak. Az érintett cégek között van az Ukrnafta, Ukrajna legnagyobb olajtermelő vállalata, valamint a Motor Szics, a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat gyártó vállalata.