Fontos a hulladékégetésről beszélni, és az is, hogy erről tanulmányok születnek; Szabó György, a Humusz alelnöke az InfoRádióban elmondta, elterjedt nézet, hogy minél több hulladékot égetünk el, annál inkább tudjuk magunkat függetleníteni az orosz gáztól, de ez szerinte egész egyszerűen nem igaz.

"Ha minden, hulladékégetőben termelt energiát a gáz kiváltására fordítanánk, akkor is csak 3,7 százaléknyit lehetne" - mutatott rá a nehézségre Szabó György. És egy reálisabb szcenáriót véve is csak 1,1 százalékos kiváltás érhető el szerinte.

Nagyon fontos emellett látni azt is, hogy mennyi negatív hatása van a hulladék eltüzelésének, nem mellékesen pedig

egy hulladékégetőt megépíteni is igen hosszú idő és befektetésigényes, nem észszerű most ebbe belevágni

a szakértő szerint.

Arra reagálva, hogy egy hulladékégető károsanyag-kibocsátása egy szénerőműének akár a többszörösét is elérheti, azt mondta, nem csak a szén-dioxid-kibocsátás mennyisége nagy, de megannyi káros vegyi anyag is felszabadul az égetés során.

"Több európai vizsgálat is kimutatta, hogy az erőművek környéki farmokon a tojásokat, a növényeket, a táptalajt emberi egészségre ártalmas anyagok szennyezik be, hiába vannak egyre fejlettebb, minőségibb szűrőberendezések a kéményeken" – hangsúlyozta Szabó György.

A Humusz már korábban is sérelmezte, hogy

itthon jobban támogatják a hulladékégetést, mint az -újrahasznosítást.

Ebben a helyzetben a szervezet szerint rossz előjel, hogy a hulladékégető építését ígérő Mol kezébe került Magyarországon a hulladékkezelés.

"Tárgyalásban állunk a Mollal, és szeretnénk mindent megtenni annak érdekében, hogy ne épüljön Magyarországon több hulladékégető" – mondta Szabó György, de szerinte az is fontos, hogy az EU hulladék-keretirányelvében megfogalmazott hulladékhierarchia is a legalacsonyabb szintre teszi a szemét égetését energianyerési céllal, "ennél jobb, ha újrahasznosítunk, még jobb, ha újrahasználunk, esetleg megelőzzük, hogy hulladék keletkezzen".