Sokszor hallani manapság arról, hogy Magyarországnak erős, ütőképes hadseregre van szüksége. Arról, hogy ez mit is jelent a 21. században, Kaiser Ferenc elmondta: a fegyveres erők ütőképességét nagyon sok minden meghatározza, de a legkomolyabban az, hogy mit tudnak a szomszédok. Az ütőképesség még mindig igényli az embert – értelemszerűen minél nagyobb létszámú egy haderő és arányaiban minél több pénzt költenek rá, vélhetőleg annál korszerűbb.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy értékelt, hogy a Magyar Honvédség a régióban nem áll rosszul, részben azért, mert a térségünkben több ország is komolyan elhanyagolta – főleg 2014 előtt – a haderejét, részben pedig a népességet, a területet és a gazdasági teljesítményt tekintve a legtöbb szomszédos ország jóval kisebb, ami miatt kevesebbet tud haderőfejlesztésre fordítani, mint hazánk.
Ukrajnától eltekintve a szomszédos országok közül egyedül Románia tud felmutatni a magyarnál szignifikánsan jelentősebb haderőt.
Ám Románia területileg két és félszer, népességét tekintve kétszer nagyobb Magyarországnál, a GDP-je közel kétszerese a miénknek, a haderő létszáma és a védelmi költségvetés nagysága szintén kétszeres. Ám Románia is inkább Oroszországtól fél, miközben szövetségesünk a NATO-ban és az EU-ban, és nincsenek körülötte ellenséges országok. Ugyanakkor azt sem szabad mondani, hogy nincs is szükség haderőre – lásd Oroszország agresszióját Ukrajna ellen –, és persze a NATO-védelem sincs ingyen.
Új fegyverbeszerzésekre lehet szükség
Ahogy a magyar stratégiai dokumentum fogalmaz, nemzeti önerőre van szükség, de a létszám és a technikai eszköz mennyisége kérdéses – idézte fel Kaiser Ferenc.
A Zrínyi 2020-2026 haderőfejlesztési program még jócskán az ukrajnai háború előtt indult meg. A fegyverrendelések többségét – akár a Leopard 2a7-esekről, akár a Lynxekről, akár a NASAMS légvédelmi rakétarendszerről van szó – még jóval a háború előtt adta le Magyarország, ahogy több más ország is 2014 után kezdte a haderőreformot.
"Ám a háború nem feltétlenül a »nagy vasak«, a 60-70 tonnás harcjárművek fontosságát igazolta vissza, igaz, teljes mértékben nem is hiteltelenítette az eszközöket. Ugyanakkor menet közben vélhetőleg
még korszerű páncéltörő és vállról indítható rakétákat is be kell szereznie a honvédségnek"
– mondta Kaiser Ferenc, és hozzátette, ez a háború nagyon komoly tapasztalatokat adott a nemzetközi fegyvergyártóknak és haderőtervezőknek is, hogy milyen irányba kell a fejleszteni, de ezeket adaptálni időbe telik. A háborúból levont tapasztalatok "bedolgozása" majd csak később valósul meg nálunk és más országokban is.
Mindenkinek mások az erősségei
Vannak természetesen különbségek a haderőfejlesztés egy-egy területét tekintve az országok között. A régióban is mindenkinek vannak prioritásai, sőt az is számít, hogy melyik gyártóval ki milyen gyorsan tud megegyezni.
"Az osztrákoknak a hidegháborús semlegességük miatt kifejezetten sokat kellett költeniük védelmi célokra, ők nyilván előrébb állnak számos szempontból, mint Magyarország. De például a Leopard 2a7-es harckocsik és a PzH 2000 páncélozott önjáró lövegek rendszeresítésével Magyarország korszerűbb eszközökkel fog rendelkezni. A szlovákoknál van saját hadiipar és Romániának is igen komoly saját hadiipara van, tehát mindenki jó valamiben. Ugyanakkor légierő tekintetében például a szlovákok még mindig azokat a MiG–29-eseket használják, amiket a magyar légierő már rég leselejtezett, a Gripenek jobbak. A kisebb országok közül például Szlovéniának nincs is rendes légiereje, eleve a hadereje is csak hétezer fős, ugyanakkor a gépesített egységeik egész korszerűek" – sorolta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Megjegyezte, mindenki máshol tart a reformmal, de mindenkinek haladnia kell, mert ez a NATO-elvárás.
(A nyitóképen: PzH 2000 önjáró löveg a Magyar Honvédség Breakthrough 2021 elnevezésű dinamikus bemutatóján a Veszprém megyei Hajmáskér mellett található Központi Gyakorló- és Lőtéren 2021. szeptember 29-én.)