A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság által az idei első félévben ellenőrzött mintegy 27 ezer dolgozó közül csaknem négyezren dolgoznak feketén a munkaerőpiacon. A hatóség évről évre kevesebb munkavállalót ellenőriz, a „találati arány” növekszik – írja a nepszava.hu. Tíz éve 114 ezer, idén 28 ezer dolgozót érintettek a vizsgálatok, 2012 első félévében mégis a munkavállalók alig öt százalékáról derült ki, hogy feketén foglalkoztatják, míg az idén több, mint 14 százalékukról. Ez az arány az elmúlt évtizedben a második legmagasabb volt. A Technológiai és Ipari Minisztérium foglakoztatás-felügyeleti irányítási főosztályának jelentése szerint

az ellenőrzött ágazatok közül az építőiparban a legelterjedtebb a feketemunka.

Az ágazatban az első félévben ellenőrzött munkavállalóknak pedig majdnem a harmadát foglalkoztatták bejelentés nélkül. Ráadásul 2021-ben az építőipar még az összes feketén foglalkoztatott 47 százalékát adta, az ágazaton belül pedig „csak” 26 százalék volt a bejelentés nélküliek aránya.

A feketén foglalkoztatás okai az építőiparban

Ennek egyik oka, hogy az ellenőrzések több mint harmada eleve az építőiparra irányult, a hatóság országos célvizsgálatot is folytatott az ágazatban. Ráadásul az ellenőrzések zöme a mikro- és kisvállalkozásokra, elsősorban a lakosságnak végzett munkákra irányulhatott, hiszen ebben a körben jellemző a sok szabálytalanság. Ezen a területen idén jelentősen nőttek a megrendelések, így több emberre volt szükség. Ahol ilyen komoly hiányosságok vannak a foglalkoztatás terén, ott vélhetően a számlaadás vagy az adózás sincs teljesen rendben – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

A jelentés alapján a kisebb vállalkozások egy része kényszerből választja a vállalkozói létet, ezért esetükben a minőségi problémák mellett súlyos szabálytalanságokkal is találkoznak az ellenőrök. Úgy spórolnak, hogy nem jelentik be segédmunkásaikat sem egyszerűsített foglalkoztatás keretében, sem munkaviszonyban. Több munkáltató dolgoztat alkalmi munkásokat, a bejelentést azonban adminisztratív okokra hivatkozva elmulasztják.

A feketemunka nem a tartósan foglalkoztatottak, és nem a szakképzettek körében jellemző.

Az építőiparban a rövidebb átfutási idejű munkáknál inkább az egyszerűsített foglalkoztatást választják a munkaadók: ez a mikro- és kisvállalkozói körben jellemző. Az alkalmi munkavállalás közterheit ugyanakkor a kormány napi ezer forintról kétezer forintra emelte, aminek lehet e téren negatív hatása – jegyezte meg Koji László. Szerinte a feketefoglalkoztatás visszaszorítása alapvető érdeke az építőiparnak és a jogszerűen működő vállalkozásoknak, hiszen ők szorulnak versenyhátrányba a járulékokon spóroló vállalkozókkal szemben.

Megoldási javaslat

Az ÉVOSZ elnöke szerint a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát segítené, ha azokat előszűrés előzné meg Üvegkapu rendszerhez hasonlóan az elektronikus építési naplóban. A 700 millió forint alatti munkáknál is nyilván kellene tartani az adott kivitelezésen dolgozó munkavállalók nevét és adószámát, az segíthetné a problémás vállalkozások kiszűrését.

Ezeket az adatokat a Nemzeti Adó és Vámhivatal ugyanis össze tudja vetni az egyéb adatbázisból származó információkkal, például a fuvarozási, áfabefizetési adatokkal. Ahol ezekben ellentmondást mutatkozik, ott célzottan lehet ellenőrizni – magyarázta Koji László.