Infostart.hu
eur:
381
usd:
321.18
bux:
128083.4
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen Pécsen a Széchenyi téren 2018. július 25-én. A bejelentéssel eldőlt, hogy a csaknem 108 ezer jelentkező közül hányan kerülnek be az általános eljárásban egyetemre, főiskolára.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Pótfelvételi-ponthatárok vannak!

Százakkal nő idén azok száma, akik emiatt kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat.

Megjelentek a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárai - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel.

Mint írták: szerdán lezárult a felsőoktatási pótfelvételi eljárás. Míg tavaly 6127-en nyertek felvételt, addig idén 6405-en kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat szeptemberben, közülük 2207-en állami ösztöndíjas képzésre jutottak be.

A pótfelvételi azok számára nyújt lehetőséget a felsőoktatásba való bekapcsolódásra, akiket júliusban nem vettek fel, vagy nem is jelentkeztek - emlékeztettek.

A pótfelvételiben idén is egy szakra, egy intézménybe lehetett jelentkezni.

Idén számos állami ösztöndíjas képzés közül lehetett választani: 35 egyetemen, illetve főiskolán nyílt lehetőség agrár, hitéleti, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudomány, pedagógusképzés és természettudomány képzési területek bizonyos szakjaira benyújtani a jelentkezést. Továbbá 47 egyetem, illetve főiskola hirdetett meg mind a 15 képzési területen önköltséges finanszírozási formában képzéseket. Alapképzésre 4039, felsőoktatási szakképzésre 1046, osztatlan képzésre 653, mesterképzésre pedig 667 hallgatót vettek fel - sorolták.

A képzési területeket tekintve a legtöbb ember a gazdaságtudományok (1469) területén kezdi meg tanulmányait. Ezt követi a pedagógusképzés (999), a műszaki terület (742) és az informatika terület (609). A legnépszerűbb alap- és osztatlan mesterképzések a felvettek száma alapján a jogász (428), a gazdálkodási és menedzsment (348), a gyógypedagógia (235), a kereskedelem és marketing (148), az óvodapedagógus (188) és a tanító (125) - részletezték.

A magyar állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb hallgató a pedagógus képzési területre (707) jutott be, ezt követi a műszaki képzési terület 488-cal; ez mindkét esetben több mint 100-100 hallgatóval haladja meg a tavalyi számot - emelték ki.

A KIM örömtelinek nevezte, hogy a pedagógusképzés területén minden szakra jelentős számban nyertek felvételt ösztöndíjas hallgatók, közülük 129-en osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az agrár, az informatika és az egészségtudományi területekhez tartozó alapképzési szakokon is több mint 200-200 hallgató kezdheti meg ösztöndíjas képzésben a tanulmányait.

A legtöbb hallgatót a Szegedi Tudományegyetem (593), a Debreceni Egyetem (573), az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (531), a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (477) és a Pécsi tudományegyetem (412) vett fel - ismertették.

"Jó hír, hogy a tudásszomj és továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban, a hallgatókat pedig motiválhatja továbbtanulásukban, hogy diplomájuk értékét nem csak a nemzetközi rangsorok, hanem a piac is nagyra értékeli, így elmondhatjuk, hogy ma egy diplomás szinte azonnal munkát kap és bérelőnye is jelentős, másfélszer-kétszer annyit keres, mint diplomával nem rendelkező kortársa" - idézte a KIM közleménye Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szavait.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

Hortay Olivér: egy V4-egység mentén kialakuló koalíció törölheti el a brüsszeli karbonadót és annak kiterjesztését

A Századvég legújabb elemzése szerint Brüsszel a világ legmagasabb karbonadóival terheli az uniós energiatermelőket, ami az elhibázott szankciós politikával együttesen az amerikai és a kínai ipari villamosenergia-árak kétszeresére emeli az európai árakat. Egy uniós erőműnek 2024-ben háromszor annyit kellett fizetnie egy tonna kibocsátott szén-dioxid után, mint egy amerikai, és ötször annyit, mint egy kínai energiavállalatnak – mondta az InfoRádióban a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője, Hortay Olivér.

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×