Infostart.hu
eur:
386.27
usd:
331.61
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
A koronavírus-járvány következtében elhunyt áldozatok emlékére elhelyezett 9200 gyertya ég a berni parlament előtt 2021. február 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Peter Schneider

Kiderült, hány ember életét mentette volna meg az oltás

A szakértők 365 670 regisztrált fertőzött adataiból készült tanulmányban foglalták össze az oltottság hatását Magyarországon. A valószínűsíthető őszi járványhullámhoz közeledve a lakosság átoltottságának növelését javasolják a szakértők.

Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik, és a januári ötödik hullámában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – írja a Portfolio.hu. A vizsgálat során megállapították: a teljes oltottság a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a delta-hullám idején 90–95 százalékkal, az omikron-hullám során pedig 80 százalék körül csökkentette.

A kutatás háttere

A tanulmány A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között címmel jelent meg hét magyar szakértő (Oroszi Beatrix, Ferenczi Annamária, Juhász Attila, Nagy Csilla, Ferenci Tamás, Túri Gergő és Horváth Judit Krisztina) munkájának eredményeként. A vizsgálat két célja volt, hogy

  • bemutassák a laboratóriumi vizsgálattal megerősített koronavírussal összefüggő megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányok különbségét az oltatlan, illetve az emlékeztető oltással is oltott emberek közt 2021. augusztus elejétől 2022. február elejéig,
  • meghatározzák az oltásokkal elkerülhető többlethalálozást a 18 éven felüli oltatlan népességben a negyedik járványhullám első felében.

A kutatásban azért ezt az időszakot vizsgálták, mert ekkor már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat. Teljesen oltottnak a megerősítő oltással is rendelkezőket, oltatlannak a megbetegedésig egyszer sem beoltottakat nevezi a tanulmány. Az egy vagy két oltással rendelkezőket nem sorolta be sehová, akik pedig a megbetegedés előtt legfeljebb 14 nappal lettek beoltva először, azokat kizárta a vizsgálatból.

Eredmények

A tanulmány alapján 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel hatvan százaléka kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72 százaléka kapott legalább egy dózist, 45 százaléka pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként eltérő arányban.

Az elemzésbe belevont 365 670 személy 51 százaléka a negyedik, 49 százaléka az ötödik járványhullámban volt fertőzött laboratóriumi módszerrel megerősített módon.

A teljesen oltottak az említett időszakban 111756 megbetegedés és 1251 haláleset volt, míg az oltatlanok körében 253914 megbetegedés és 6838 haláleset történt.

A kutatásban továbbá megállapították:

  • a negyedik járványhullámban 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt),
  • 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt).

A negyedikhez képest az ötödik járványhullámban csökkent a különbség a megbetegedési kockázatokban, de minden korcsoportban igazolható a védőoltással összefüggő kockázatcsökkenés.

A standardizált halálozás is magasabb volt a delta-variáns dominálta járványhullámban, mint az omikron-dominált járvány felszálló szakaszában. Az oltatlanok halálozási aránya a teljes időszakban magasabb volt, mint a teljesen oltottaké. A teljesen oltottak relatív halálozási kockázata az oltatlanokhoz viszonyítva 2021. november elejétől 2022. január közepéig nem érte el a tíz százalékot. Ezt követően is csupán 20–24 százaléka volt ez az arány a tanulmány szerint. Így ha az oltatlanokat teljesen beoltották volna a vizsgált időszakban, és az életkorukon más eltérés nem lett volna a jellemzőikben, akkor

6626 haláleset helyett csak 529 fordult volna elő.

A tanulmány megjegyzi: egyes külföldi kutatások ennél kisebb halálozási különbséget azonosítottak a teljesen oltottak és az oltatlanok között, és a nemzetközi tapasztalatoktól eltérő módon újrafertőződést nem sikerült azonosítani a magyar mintában.

Egy retrospektív kohorszvizsgálat szerint akik a korábbi fertőzést követően megkapták a védőoltást, az újrafertőződés kockázata jelentősen alacsonyabb volt, mint a fertőzés után nem oltottakénak. Újrafertőződés esetén súlyos lefolyás és haláleset csak nagyon ritkán fordult elő.

Javaslatok

A szakértők azt javasolják, célszerű elkezdeni a felkészülést a 2022-es őszi járványhullámra, beleértve az immunizációs stratégia és az oltásra való ösztönzés módszertanának átgondolását. A harmadik oltás után, jellemzően négy hónap elteltével is csökkenhet a védettség szintje, ezért az idős, több krónikus alapbetegséggel vagy immunhiánnyal élő betegek számára a negyedik oltási dózis megfontolandó.

Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Korrigál a forint

Korrigál a forint

A forint a reggeli inflációs adatok megjelenését követően erősödni kezdett, annak ellenére, hogy a decemberi éves infláció 3,3 százalékon alakult, pontosan összhangban az elemzői várakozásokkal. A piaci reakció hátterében leginkább a szolgáltatások inflációjának alakulása állhatott: a 6,8 százalékos érték kisebb meglepetést okozott a befektetők számára. Ez a részmutató azért kapott kiemelt figyelmet, mert Varga Mihály jegybankelnök egy nappal korábbi beszédében kifejezetten ezt nevezte meg a jövőbeni kamatcsökkentések egyik kulcstényezőjeként. Időközben megérkeztek az amerikai inflációs adatok is: a maginfláció a várakozásokkal ellentétben nem gyorsult, miközben az éves infláció 2,7 százalékon maradt, ami azonban érdemben nem mozgatta meg a dollár árfolyamát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×