Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Matolcsy György tisztázta az 5 forintos pénzérme jövőjét

A fémárak emelkedése miatt kapott kérdést egy képviselőtől.

Mint a hvg.hu megírta, Balassa Péter jobbikos országgyűlési képviselő határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kezdeményezte az ötforintosok kivonását a forgalomból. Azzal indokolt, hogy az érme alapanyagai már önmagukban drágábbak öt forintnál. Egy ötforintos rézből, cinkből és nikkelből áll, a súlya 4,2 gramm, vagyis 238 darab tesz ki egy kilót. A képviselő számítása szerint a háztartási sárgarézhulladék kilója most a színesfémátvevőknél 1500 forint, vagyis jóval több, mint 238 darab ötforintos pénzforgalmi értéke, 1190 forint.

Ám egy érmecímlet bevonása nem ítélhető meg a fémárak pillanatnyi alakulásával, az ötforintos pedig marad – derült ki Matolcsy György jegybankelnök válaszából, amit a képviselő írásbeli kérdésére adott kedden.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint más szempontokat is figyelembe kell venni egy címlet kivonásánál, nem csak az alapanyagköltséget, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi fémárak mellett most tényleg többet ér egy 5 forintos érme 5 forintnál. Ám, mint mondta, ez előfordul a nemzetközi gyakorlatban is: ilyenek szerinte például az amerikai 1 és 5 centesek, vagy a 2020 előtti 1, 2 és 5 eurocentesek.

Az érme kivonása ellen szól az is Matolcsy György szerint, hogy az érméket használja a lakosság, és illetve hogy nagyon drága lenne a begyűjtése. Jelenleg 764 millió 5 forintos van forgalomban, ha bevonnák őket, akkor 50 százalékos visszaáramlással számolva 1604 tonna érmét kellene a Magyar Nemzeti Banknak, a hitelintézeteknek, a postának és a készpénzlogisztikai szolgáltató cégeknek kezelnie, ami nagy költséget jelentene.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×