Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Már a nyugati országrész se ússza meg az aszályt

Az Országos Műszaki Irányító Törzs előrejelzései szerint a következő napokban már nemcsak az ország keleti területein, hanem nyugatabbra is fokozódhat a vízhiány.

Az ország egyre nagyobb területén válhat súlyosabbá az aszályhelyzet - mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.

A vízhiány miatt több helyen másod-, harmadfokú készültség van érvényben.

Ezeken a területeken a nap 24 órájában ellenőrzik a vízfolyásokat, a csatornák állapotát, összehangolják az öntözési igényeket, továbbá a szivattyúk telepítése és karbantartása is folyamatosan zajlik.

A szóvivő kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban olyan számú öntözési igény érkezett az OVF-hez, mint korábban soha. A jelenlegi vízhiányos helyzet mindenkitől nagy figyelmet igényel: a hatóságoktól, de a felhasználóktól is - hívta fel a figyelmet.

Siklós Gabriella azt is elmondta, hogy a nagyobb tavak minőségét és szintjét is folyamatosan ellenőrzik. A vízminőség mindenhol megfelelő.

A Balatonon alacsony a vízállás, de mindenkit megnyugtatva kiemelte: például 100 évet tekintve - 1921 és 2021 között - hatvan alkalommal alacsonyabb volt a vízszint a jelenleginél.

A Velencei-tavon viszont komoly beavatkozásokra van szükség,

jelenleg 4 centiméterre vannak a valaha mért legalacsonyabb vízállási szinttől. Itt minden hajnalban levegőztetik a tavat a szakemberek és folyamatosan próbálják az oxigént dúsítani a vízben az élővilág érdekében.

Siklós Gabriella azt mondta: jelentős mennyiségű csapadék a következő napokban sem várható a vízgyűjtők területén.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×