eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Képviselők az ülésteremben az egyenlő munkáért egyenlő bérezésről, vagyis a nők és férfiak fizetése közötti bérszakadék felszámolásáról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Az Országgyűlés elé kerül az Európai Parlament feloszlatásáról is szóló javaslat

Az Európai Tanács elé legkorábban csütörtökön kerül az EU átszabásának terve.

Kedd este negyed tízkor nagyszabású, az EU működésének átírására vonatkozó javaslatcsomagot nyújtott be a parlamentnek négy kormánypárti képviselő: Kövér László házelnök (Fidesz), Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (KDNP), Simicskó István frakcióvezető (KDNP) és Kocsis Máté frakcióvezető (Fidesz). Ebben leírják, szerintük mit kellene elérnie a kormánynak az Európai Unió átszervezéséről szóló vitában, vette észre a 444.

A csütörtökön kezdődő EU-csúcson téma lesz az EU átalakítása és az alapszerződés módosításának kérdése, az Európai Tanács ülésén Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.

Az Országgyűlés elé kerülő politikai nyilatkozat egyik legfontosabb eleme, hogy

az Európai Parlamentet a jelenlegi formájában fel kell számolni,

az előterjesztők szerint ugyanis az EP zsákutcába vezette az európai demokráciát. Közvetlenül megválasztott EP-képviselők helyett szerintük a nemzeti parlamenteknek kellene delegálniuk képviselőket.

Emellett vétójogot adnának minden nemzeti parlamentnek az uniós jogalkotásban, illetve jogot adnának nekik és a nemzeti kormányoknak is, hogy új EU-s jogszabályok bevezetését kezdeményezhessék. (Ezzel ellentétes az EP törekvése, amely megszüntetné az országok vétóját bizonyos ügyekben.)

További javaslatok a portál összeállítása szerint:

  • ne vehessen fel hitelt az EU (így finanszírozzák a járvány utáni helyreállítás céljával megalkotott RRF-alapot, amelynek összegéhez Magyarország még nem jutott hozzá, mert az EU több területen aggályokat fogalmazott meg)
  • legyen közös hadsereg, de korlátoznák az EU közös intézményeinek erejét
  • az őshonos kisebbségek védelme legyen közös ügy
  • a bevándorlás ne legyen közös ügy, semmilyen beleszólásuk ne legyen az uniós intézményeknek
  • gyors EU-bővítés a balkáni országok felvételével
  • egy új alapszerződésben kimondatnák, hogy az EU keresztény alapokon nyugszik, de kivetetnék a mostani szövegből a "mind szorosabb egységre" törekvést előíró részt

A politikai nyilatkozat elvben arra jó, hogy figyelmeztesse a kormányt, mit kellene elérnie az EU-ban, más jogi relevanciája, kötelező érvénye nincs.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×