Kis Zoltán virológus szerint a járványok bizonyosan befolyásolni fogják az életünket az elkövetkező évtizedekben. A felmelegedés, a globalizáció, a fokozódó – főleg a Covid–19 járvány utáni – turizmus hatására olyan kórokozók, illetve az azokat terjesztő vektorok jelennek meg hazánkban, amik eddig nem vagy csak ritkán fordultak elő – tette hozzá a szakember, arra is felhívva a figyelmet, hogy az ember egyre közelebb kerül a természethez, ezzel pedig nő a kockázata annak, hogy az állatvilágból átkerüljenek kórokozók az emberre. Példaként emíltette az ebolavírust, valamint a SARS-CoV–2-t, a majomhimlőt és a madárinfluenzát is.

Annak okáról, hogy a majomhimlőt több országban is kimutatták, idehaza is hatra emelkedett a fertőzöttek száma, dacára, hogy alapesetben nehezen terjed emberről emberre, azt mondta, hogy ennek háttere még intenzív kutatások tárgya. Tájékoztatása szerint annyi tudható, hogy

a majomhimlő két nagy fajtája közül az enyhe megbetegedéseket okozó terjed az emberek között jelenleg.

„A két majomhimlőfajta eltérő megbetegítő képessége visszavezethető genetikai háttérre, de hogy a járványt okozó törzs még tovább módosult-e, és gyengébb lett-e, azt nem tudjuk” – fogalmazott az NNK munkatársa, azt is megjegyezve, hogy

gyakorlatilag nincs immunitásunk ellene.

Mások mellett arra is kitért, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumában a majomhimlő kimutatásának képességét nem most alakították ki, hiszen rendelkezésre állnak külföldi laboratóriumok protokolljai, valamint a vírussal kapcsolatos számos információ is.

Kiemelte: mint minden emberi megbetegedést okozó kórokozót, ezt is komolyan veszik az NNK-nál. „Azzal tisztában kell lennünk, hogy a majomhimlő nem úgy terjed, mint a koronavírus, az influen­zavírus vagy akár a szalmonella baktérium. Szükséges a szoros kontaktus. Fontos, hogy aki észleli magán a tüneteket – a jellegzetes kiütések mellett a lázat, fejfájást, izomfájdalmat, hátfájást, duzzadt nyirokcsomókat, hidegrázást és fáradtságot –, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot háziorvosával, szakrendelővel.

Az időben felismert betegség, elkülönítés és diagnosztika a kulcs a járvány megelőzéséhez”

– hangsúlyozta.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy rendelkeznek olyan gyógyszerekkel, amik képesek a majomhimlővírus szervezeten belüli szaporodását gátolni, és a cidofovir nevű hatóanyagot jelenleg is használják, például egy herpeszvírusfajta okozta megbetegedés kezelésében. Az Európai Gyógyszerügynökség pár éve engedélyezte a brincidofovir és tecovirimat nevű készítményeket is, ezeket kifejezetten a feketehimlő, majomhimlő és tehénhimlő kezelésére fejlesztették ki. Oltások tekintetében pedig már nem az 1980-as évek előtt használt oltóanyagok vannak, hanem azok modernebb változatai. Ezek vakcinavírust tartalmaznak, amelyek körülbelül 85 százalékban védenek a majomhimlő ellen is.

Kis Zoltán véleménye szerint ugyanakkor egyelőre semmi szükség az oltások széles körű bevezetésére, mivel a jelenlegi, járványt okozó majomhimlő enyhe megbetegedést okoz. Fontosabb a megelőzés, a higiénés szabályok betartása mind a lakosság, mind az egészségügyi személyzet részéről – tette hozzá.

(Képünk illusztráció.)