Kemenesi Gábor szerint a tudományos világot jelenleg a leginkább az aggasztja, hogy egészen addig, amíg nincs minden egyes kontakt és eset feltárva, addig nem kijelenthető, hogy a betegséget kordában tudják tartani. A tudósok legfőbb félelme, hogy a majomhimlő vírusa esetleg kiszabadul abból a jól körülhatárolható közösségből, amiben most terjed, és netán „rátalál” egy Afrikán kívüli, akár európai állatcsoportra, mert akkor tartósabban is „megvetheti a lábát” – magyarázta a PTE adjunktusa. Hozzátette, hogy „mindez még nyilván csak egy hipotézis, de ami miatt egy virológusnak görcsbe rándul a gyomra, amire nincs szükségünk, az ez”.

A szakember azt is leszögezte, hogy a majomhimlő nem összehasonlítható a most telterjedt SARS-CoV-2 koronavírussal. Előbbi nemigen okozhat világjárványt, miután egy teljesen más vírus terjeszti a betegséget, egészen eltérő virológiai mutatókkal.

A kórokozó esetleges mutációját illetően emlékeztetett, hogy a majomhimlő terjedéséért felelős vírus a Poxviridae családba tartozik, ami a SARS-CoV-2-höz mérten sokkal nagyobb, ráadásul DNS alapú – míg a Covid RNS –, vagyis jóval nagyobb a genomja, emiatt pedig sokkal nehézkesebb a tudományos vizsgálata az újabb mutációknak. Természetesen ettől még a vírus nyilván mutálódik, csak – nagyon leegyszerűsítve – nehéz és hosszadalmas megállapítani, hogy van-e annak lényegi hatása mondjuk a terjedésre, stb. – tette hozzá a virológus, megismételve: senki ne várjon hasonlóan gyors vizsgálati eredményeket, mint a koronavírus esetében.

Kemenesi Gábor szerint tévhit, hogy az európai tünetek eltérnek az afrikaiaktól. Mint mondta, a majomhimlő vírusa jó pár évtizede ismert, tehát van már szakirodalma.

Ami nem ismert, az az, hogy Afrikán kívül egy járványos helyzetben hogyan viselkedik, hiszen egy-egy afrikai járvány teljesen más szociokulturális közegben zajlik, mint egy európai.

Mindazonáltal Afrikában is megfigyelhető volt, hogy klinikai, virológiai szempontból mi a terjedés mechanizmusa. Ez a majomhimlő esetében a közeli testkontaktus, ami a virológus szavai szerint nagyon sok mindent jelenthet, a szexuális úton való terjedést is, amit mostanában sokat hallani. De ez nincs ellentétben a szakirodalommal, miszerint emberről emberre főként a háztartásokban, a családtagok között tud terjedni, akik között nyilván a közeli kontaktus megvan – magyarázta a szakértő.

Megismételte, hogy a világsajtóban megjelent, új tünetekről szóló hírek önmagukban nem igazak, legfejtebb az új terjedési mód (szexuális érintkezés), de ez nem változtatott azon, hogy

közeli bőrkontaktusról kell hogy szó legyen,

ami kimerülhet bármilyen cselekményben, ami ezt a fogalmat kimeríti.

A betegség súlyosságát illetően a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa újfent azt emelte ki, hogy a szakirodalmi tudás it is csak az afrikai eseteken alapul, és nyilván az ottani közegben az egészségügyi ellátottság, a diagnosztikum, illetve a legtöbb egyéb aspektus nagyban eltér az európaitól. Ezért

fölösleges az afrikai számokat az itteni esetekre vetíteni, így azt sem lehet összevetni, hogy milyen arányú a halálozás.

Amit viszont biztosnak vehetünk, azok az általános tünetek – jegyezte meg Kemenesei Gábor –, ami a magas láz, a duzzadt nyirokcsomók és a levertség, ahogyan jellemzően minden vírusfertőzés esetében. Ezután néhány nappal jelentkeznek a kiütések, amik egészen enyhék, egészen aprók is lehetnek. Tehát, ahogyan azt a külföldi szakmai szervezetek és a járványügyi hatóságok is kommunikálják, momentán azok vannak fókuszban, akik kontaktusba kerülhetek olyan személlyel – vagy azok közösségével – akiről gyanítható, vagy már igazoltan kiderült, hogy majomhimlős, és az említett tüneteket tapasztalja.

A virológus végül hangsúlyozta: itt nem arról van szó, hogy valaki mondjuk a buszon utazva elkaphatta a betegséget, mert ez a járvány nem tart itt, emiatt semmiképpen sem kell aggódni.