Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Lerombolt hídszakasz mellett hajtanak el civilek a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 30-án, a várost ért újabb orosz támadás után. Az ágyúzásban három polgári lakos sérült meg, számos lakóházban és melléképületben keletkeztek károk.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Kiderült, meddig tartaná fenn a háborús veszélyhelyzetet a kormány

A parlamentnek benyújtott törvényjavaslatban november 1-ig kérik.

A kormány benyújtotta a parlamentnek a Szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló törvényjavaslatot. Erre azért van szükség, mert bár Orbán Viktor már május 24-én bejelentette a háborús veszélyhelyzetet, de az Alaptörvény szerint a kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete csak 15 napig marad érvényben, ha csak az országgyűlés meg nem hosszabbítja a hatályát – vette észre a 444.hu.

A parlamenthez most benyújtott javaslat szerint a kormány 2022. november 1-ig kér rendkívüli felhatalmazást. Ezután persze még dönthetnek további hosszabbításról.

A kormány most a különleges jogrendben alkotott rendeleteinek hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ezzel is biztosítva az intézkedések jogszabályi erejét és felhatalmazását – áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében. A javaslat elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazást a kormánynak a további intézkedésekre és rögzíti, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslat hatálybalépéséig megalkotott, rendkívüli intézkedéseket tartalmazó kormányrendeleteket megerősíti, ezáltal az Országgyűlés politikailag elismeri a Kormánynak a háború illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítása érdekében megtett lépéseit.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×