eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Két új alapot hoz létre a kormány – a nap hírei

Bankokat és multicégeket kötelez befizetésre a kormány, hogy a pénzből fedezze a rezsicsökkentés fenntartását és a honvédség megerősítését. A pedagógusok sztrájkbizottsága arra biztatja az államfőt, hogy kérjen előzetes normakontrollt a sztrájkot korlátozó törvényről. A határ menti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztését sürgette a logisztikai szövetség. A nap legfontosabb hírei május 25-én.

Bankokat, multicégeket, energiaipari vállalatokat kötelez befizetésre a kormány, hogy a pénzből fedezze a rezsicsökkentés fenntartását és a honvédség megerősítésének költségeit. Orbán Viktor miniszterelnök a kormányülés után bejelentette: rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoznak létre. A bankokat, biztosítókat, kereskedelmi láncokat, energiaipari és kereskedő cégeket, telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat arra kötelezik, hogy extraprofitjuk nagy részét ezekbe fizessék be. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy ezek a társaságok az emelkedő kamatok és árak révén jutottak extraprofithoz. Ezek az intézkedések az idei és a jövő évre vonatkoznak. A részleteket a holnapi kormányinfón hozzák nyilvánosságra. A Magyar Bankszövetséget már tájékoztatták a kabinet döntéséről.

Eltérően értékelték a cégek extraprofitját érintő kormányzati döntést a témában megszólaló ellenzéki pártok. A Demokratikus Koalíció bírálta a lépést, mert szerinte azzal végső soron a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája árát, mivel ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. Az LMP szerint a rezsicsökkentési és honvédelmi alap mellett létre kellett volna hoznia fenntarthatósági alapot is, amelyből épületszigetelési és megújulóenergia-fejlesztéseket lehetne finanszírozni. A Mi Hazánk Mozgalom kiemelte, hogy a kormány bevezette pártjuk korábbi javaslatát, de mostani döntéséből is kihagyta a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat.

A pedagógusok sztrájkbizottsága arra biztatja az államfőt, hogy kérjen előzetes normakontrollt a sztrájkot korlátozó törvényről. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint már a köznevelési intézményeket érintő, egyes szabályokról szóló februári kormányrendelet is korlátozta a pedagógusok sztrájkhoz való alapvető jogát a járványügyi veszélyhelyzet végéig. A korlátozás járványügyi veszélyhelyzet utáni fenntartását, törvényi szintre emelését indokolatlannak tartják.

Szektorsemleges finanszírozás bevezetését javasolja a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesülete az egészségügyben. A szervezet vezetője az InfoRádióban elmondta: azt szeretnék, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen részben vagy egészben a társadalombiztosítási kártya. Lancz Róbert ötpontos tervezetet mutatott be az állami és a magánellátás transzparens együttműködésére, a szektorsemleges finanszírozás megteremtésére, valamint az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű megvalósítására.

A határ menti vasúti infrastruktúra azonnali fejlesztését sürgette a logisztikai szövetség, amely szerint ellenkező esetben a környező országok profitálnak az ukrajnai háború miatt megváltozott szállítási útvonalakból. Úgy vélték, hogy a magyar vasút kulcsszerepet játszhat az ukrán exporttermékek világpiacra juttatásában, valamint az Ukrajnába irányuló humanitárius és gazdasági szállításokban, ami Magyarország és a logisztikai ágazat számára évi sokmilliárd forint bevételt jelentene a következő években.

Határozatképtelenség miatt elmaradt a Fővárosi Közgyűlés mára összehívott ülése. A főpolgármester ezt a fővárosi koalíciót alkotó pártok vezetői közötti konfliktussal indokolta. Karácsony Gergely közölte: a közelgő időközi választások miatt olyan vita van a Momentum és a DK között, hogy ma nem tudtak együtt dolgozni. Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP-frakció vezetője úgy kommentálta a határozatképtelenséget, hogy a baloldali pártok viszálykodásai és belső konfliktusai miatt Budapest ügyei nem tudnak előre haladni.

Az Európai Unió új szabályokkal nehezítené meg, hogy a szankciókkal sújtottak megkerüljék a korlátozó intézkedéseket. Az Európai Bizottság első lépésben azt szorgalmazza, hogy a korlátozó intézkedések megsértésének fel kell kerülnie az uniós bűncselekmények listájára. Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az uniós korlátozó intézkedéseket kijátszó személyeket és vállalatokat mindenáron felelősségre kell vonni.

Texas államban 19 diák és két tanár halt meg egy általános iskolában történt lövöldözésben. Az Uvalde városában történt támadásban a 18 éves elkövető szintén meghalt, az első hírek szerint a rendőrök lőtték le. A hatóságok szerint a fegyveres egyedül követte el tettét. A sérültek számát egyelőre nem közölték. A mostani eset volt Texas állam történetének legsúlyosabb iskolai lövöldözése, amely 4 évvel azután történt, hogy egy fegyveres 10 embert ölt meg a houstoni Santa Fe középiskolában.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×