Medvét láttak a Pest megyei Acsán. A Budapesttől 60 kilométerre lévő község önkormányzata arra kéri a lakosságot, hogy senki ne menjen ki az erdőbe. Acsa mindössze harminc kilométerre van a Veresegyházi Medveotthontól, de a létesítmény szakmai vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy nem tőlük szökött meg az állat.
„Természetesen megszámoltuk, és minden medvénk megvan, a kerítés is teljesen ép, a villanypásztorok is épek, nem tőlünk ment ki medve” – közölte Székely János. Hozzátette: az Acsa környékén látható medve nagy valószínűséggel a nógrádi dombságból, de az is lehet, hogy már Szlovákiából érkezett, ez ugyanis nem távolság egy ilyen állatnak.
„A medvék keresztül-kasul járkáltak még régen Magyarország területén. Az 1850-es, 1860-as években kipusztult hazánkból, és a 80-as, 90-es években jelent meg újból. Tudnak barangolni az országban, keresik az élőhelyüket, a táplálékot. Előfordulnak hazánkban, de még tudtommal, hivatalosan, szaporodóképes populáció nem alakult ki itthon” – fejtette ki.
Székely János szerint a most észlelt medve lehet magányos is, de lehet akár egy anyamedve is a bocsaival. A medvék általában magányosan közlekednek, ám egy-egy bő táplálékforrás közelében természetesen akár többen is lehetnek.
A medveotthon szakmai vezetője szerint az a legbiztonságosabb, ha nem megyünk a medve közelébe. Ha tényleg bocsokkal van, akkor akár már elég nagy távolságról is támadhat az anyamedve, ha a pedig az ember a bocs és a medve közé kerül, akkor szinte kész is a baleset – mondta.
Székely János szerint ugyanakkor fontos tudni, hogy a medve nem támad minden körülmények között, sőt, általában fél az embertől. Egy kutatást idézve azonban kifejtette:
20 méteren belülre kerülve 90 százalékos az esélye annak, hogy az állat támadni fog, mert a komfortzónáján belülre kerülünk.
A legjobb tehát, ha nem megyünk a medve közelébe, de ha már megláttuk, viszont az állat még nem észlelt minket, akkor szépen lassan hátrafele vagy oldalazó mozgással próbáljunk távolodni tőle. Ha tudjuk, hogy a környéken medve jár, akkor tapsolva, énekelve, zajt csapva közlekedjünk, hogy a medve már távolról észlelje az embert, és másik irányba menjen. Ha a medve meglát minket, és közelíteni kezd, akkor segíthet, ha a nálunk lévő élelmet, tízórait letesszük, és lassan hátrálva, oldalazva megpróbálunk kitérni az útjából. Fontos az is, hogy ne nézzünk a szemébe – mondta a szakértő.
Ha mégis ránk rontana a medve, akkor viszont feküdjünk hasra, kézzel védjük a fejünket és bízzuk a legjobbakban
– tette hozzá.
Székely János szerint minden medve másként viselkedik. Ha a most észlelt medve táplálékforrás közelében van, akkor akár több napig is maradhat, de az is lehet, hogy úgymond átutazóban van, élőhelyet keres.
Hozzátette, hogy az illetékes természetvédelmi hatóságot, valamint az illetékes nemzeti park szakembereit is érdemes értesíteni.
A Pilis Parkerdő Zrt. közleményt adott ki az ügyben, melyben fotókat is közzétettek a medve lábnyomairól.
Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az InfoRádióban elmondta: a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai közösen vizsgálják át a területet és próbálják behatárolni, merre jár az állat. Figyelmeztetett, hogy mindenki kerülje most az Acsa környéki erdőket.
Általános tanácsként a fent már említetteken túl elmondta: nappal is érdemes csoportokban, beszélgetve, zajt csapva közlekedni az erdőben. Ha pedig sátrazni készül valaki, akkor az élelmet egy, a tábortól távolabb eső fára függesszék fel. Kerülni kell az erős illatú élelmiszereket és a maradékokat mindig szagmentesen kell elcsomagolni. De nyomatékosan kérte, hogy az Acsa környéki erdőket ezek betartásával sem szabad most látogatni.
A medve sorsáról, ha megtalálják, nem a Pilisi Parkerdő, hanem az illetékes hatóságok fognak majd dönteni - mondta Mészáros Péter.