2 °C
Világszerte, így beleértve Magyarországot is, nagy az egyetértés abban, hogy a kerékpározás jelentősen hozzájárul a zöldebb, élhetőbb környezethez a szén-dioxid kibocsátás, illetve a forgalom csökkentésén keresztül (86 százalék és 80 százalék az állítással egyetértők aránya).
Az Ipsos felmérése alapján a széles támogatottságot mutatja az is, hogy a kerékpározás a legkedvezőbben megítélt közlekedési forma: világszerte átlagosan 82 százalék vélekedik pozitívan a kerékpározásról, szemben az autóval (74 százalék), az elektromos kerékpárral (73 százalék), a motorkerékpárral (59 százalék), a rollerrel (53 százalék) vagy a teherautóval (43 százalék).
A kerékpározás Magyarországon is a leginkább támogatott közlekedési mód, és különösen nagy előnyt élvez a megítélése az autózáshoz képest (74 százalék vs. 51 százalék).
A fentiekkel összhangban a 28 ország lakosságának átlagosan kétharmada (64 százalék) amellett van, hogy a közlekedési hálózat fejlesztésekor a kerékpárt előnyben kell részesíteni az autókkal szemben – és ezzel kapcsolatban mi magyarok is hasonlóan vélekedünk (63 százalék).
Ami sokat számít
Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint világszerte átlagosan 35 százalék kerékpározik legalább heti szinten – a férfiak, a fiatalabbak, a nagyvárosokban élők, illetve a magasabb jövedelműek és iskolai végzettségűek ennél valamivel nagyobb arányban. A leginkább Indiában (hetente 67 százalék), Kínában (66 százalék) és Hollandiában (65 százalék) ülnek biciklire, azonban eltérő motivációval: míg Indiában és Kínában – ahogy globálisan is – leginkább sportoláshoz kerül elő a kerékpár, addig Hollandiában főképp a napi közlekedés részeként, munkába vagy iskolába járáshoz. A hollandok kis távolságokra is sokkal szívesebben használnak kerékpárt: egy 2 km-es távolságra 45 százalék választja elsőként ezt a megoldást, szemben a 14 százalékos világátlaggal.
Abban, hogy a Hollandia lakosai ilyen lelkes kerékpárosok, nagy szerepet játszhat, hogy ezt egy biztonságos közlekedési módnak érzik: mindössze 14 százalékuk tartja veszélyesnek, szemben az 52 százalékos globális átlaggal – olvasható. Ugyanez az összefüggés más országok kapcsán is látható: összességében minél inkább biztonságosnak érzik az emberek a kerékpáros közlekedést, annál inkább választják ezt az eszközt. A hollandok emellett a kerékpáros infrastruktúra terén is kiemelkedően jól állnak: 81 százalékuk kiválónak tartja a biciklis hálózatukat, jócskán felülmúlva ezzel a világátlagot (48 százalék), ami feltehetően szintén nagyban hozzájárul a kerékpáros közlekedés hollandiai népszerűségéhez.
Bár Magyarország – Lengyelország és Svédország mellett – az élen jár abban, hogy hányan tudnak biciklizni (77 százalék vs. 63 százalék globális átlag), és hazánkban jóval többeknek is van kerékpárja (54 százalék vs. 42 százalék), heti szinten nem kerékpározunk nagyobb arányban, mint a 28 ország lakosai átlagosan (35 százalék). Ugyanakkor munkába/iskolába járáshoz (16 százalék vs. 12 százalék), illetve kisebb távolságokra (18 százalék vs. 14 százalék) a globális átlagnál valamivel nagyobb arányban vesszük elő a bringát.
A magyarországi kerékpáros infrastruktúra megítélése átlagos, biztonság szempontjából viszont kedvezőbbnek látjuk a helyzetet: a magyarok 41 százaléka tartja veszélyesnek a biciklis közlekedést, szemben az 52 százalékos globális átlaggal.
Az Ipsos nemzetközi felmérésében néhány további területen is kitűnik Magyarország: mi gondoljuk legkevésbé úgy, hogy a bringázás városi trend, divat (41 százalék vs. 68 százalék), mi vagyunk a legkevésbé kedvező véleménnyel az autózásról (51 százalék vs. 74 százalék), illetve – azzal összhangban, hogy sokaknak van saját kerékpárja – nálunk használnak legkevesebben kerékpármegosztó rendszert (2 százalék vs. 8 százalék).
.jpg)
