eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője, az új összetételű parlament legidősebb tagja, korelnök.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Az alaptörvény tizedik módosítására készül a kormányoldal

A 2011-ben elfogadott alkotmány változtatásához megvan a kétharmados szavazattöbbsége az Országgyűlésben. A kabinet ezúttal az orosz–ukrán háború miatt módosítaná a jogszabály különleges jogrendre vonatkozó részét.

Az Országgyűlés kormánytöbbséggel legutóbb 2020 decemberében módosította az alaptörvényt, akkor írták bele a jogszabályba, hogy az apa férfi az anya pedig nő, ezért elsikkadt az a változtatás, hogy a különleges jogrendnek számát 2023-as hatállyal 6-ról 3-ra csökkentik. Most ugyanis létezik rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás és veszélyhelyzet.

Jövő évtől azonban már csak a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet marad meg, a legutóbbi van most érvényben a koronavírus-járvány miatt.

Az alaptörvény-módosítások következtében mindig több másik jogszabályt is meg kell változtatni, így volt ez legutóbb is, amikor például a honvédelmi törvényt kellett hozzáigazítani az alkotmányhoz – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt idén januárban a módosítási javaslat parlamenti vitájában. Mint mondta: "A javaslat hatályos honvédelmi törvény fenntartható elemeit emeli át a kor elvárásaihoz, következményeihez történő igazítással, illetve az Alaptörvény módosítását szem előtt tartva a különleges jogrendi szabályokat pontosítja, békeidőszaki feladatként meghatározva egyes korábbi különleges jogrendi feladatokat."

Az ellenzék már a 9. alaptörvény-módosítást megelőző parlamenti vitában is azt az álláspontot képviselte, hogy a rendkívüli jogrend megváltoztatása a Fidesz, sőt konkrétan Orbán Viktor miniszterelnök úgynevezett túlhatalmát hivatott bebetonozni. A DK-s Vadai Ágnes akkori felszólalásában ezt mondta: a törvényjavaslat címe a honvédelemre és a magyar honvédségre utal, de ez a törvényjavaslat Orbán Viktor hatalmáról szól. Vannak benne olyan részek, ahol a Magyar Honvédség tevékenységéről van szó, de alapvetően azt célozza, hogy egyébként különleges jogrendi helyzetben a miniszterelnöknek milyen egyszemélyi döntési lehetősége van.

A Fidesz-KDNP ismét kétharmados, tehát alkotmányozó szavazattöbbséget eredményező győzelmet aratott az április 3-i országgyűlési választáson. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig már a voksolást követő első kormányinfón bejelentette, hogy

az orosz–ukrán háború miatt ismét módosítani fogják az alaptörvény különleges jogrendekre vonatkozó paragrafusait.

Mint mondta: "a járványhelyzet kapcsán az Országgyűlés el fogja fogadni a veszélyhelyzetből való kivezető törvényt: a járványhelyzet miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-ével megszűnik a korábban elfogadott törvényi felhatalmazásnak megfelelően".

A miniszter hozzátette: lehetővé fogjuk tenni ugyanakkor – és a kormány ezért az Alaptörvény módosítását kezdeményezi –, hogy a közvetlen szomszédságban folyó háború esetén is a kormány cselekvőképessége biztosított legyen, ezért a veszélyhelyzetnek az Alaptörvényben rögzített tényállását ki fogjuk egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: "a kormány reméli, hogy nem kell éljen ezzel az eszközzel, de ezt a lehetőséget magunknak és a mindenkori kormánynak meg kell teremteni. Meglátjuk, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyeztet hirdessünk."

Mivel a szakértők és a politikusok egybehangzó véleménye szerint az orosz–ukrán háború akár még évekig eltarthat

nem kizárt, hogy a következő kormányciklus nagy részét ismét veszélyhelyzetben, a kormány jogalkotási hatáskörét a lehető legszélesebb körben kitágító rendkívüli jogrendben tölti el az ország.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×