Erdő Péter rámutatott: különös üzenete van a feltámadt Jézus ajkáról elhangzó ősi héber köszöntésnek: "Békesség veletek". Jézus nemcsak üdvözli a tanítványokat, hanem jelzi azt is, hogy keresztáldozatával és feltámadásával "helyreállt valami nagy béke" Isten és ember között.

Ez pedig itt a földön, a történelem során minket is újra és újra arra kötelez, hogy "megfeleljünk a krisztusi köszöntés nagy kihívásának".

A bíboros szerint ahhoz, hogy ez sikerüljön, "önmagunkat is le kell győznünk", féken tartva indulatainkat, vágyainkat.

Erdő Péter szólt arról: húsvét titka megvilágítja az emberiség történetét és az egyes ember sorsát is. "A föltámadás fényében hisszük és valljuk, hogy van az életünknek és az emberiségnek is a földi életen és a világmindenség idején túlmutató célja."

A feltámadás fényében eloszlik minden félelem és szorongás, amit az ember a saját sorsa, egészsége vagy anyagi jóléte miatt érez. Krisztus keresztáldozata és feltámadása ugyanis megmutatja, hogy Istennek "gondja van" az emberiségre, és "közösségként és egyénként is örök életet szán nekünk".

A bíboros kitért arra, a másik ember természetes szeretete, amit már a görög sztoikusok is vallottak, a keresztény ember számára a Biblia nyomán kiegészül azzal, hogy az ember Isten képmására teremtetett. Nem elsősorban fizikai megjelenésében, hiszen Isten több, mint ami látható, hanem abban, hogy értelme, szabad akarata és halhatatlan lelke van.

Ezért fel kell fedeznünk egymásban Krisztust, ahogy azt maga Jézus is tanítja: "amit egynek a legkisebbek közül tesztek, azt nekem teszitek".

Ez az oka, hogy a keresztény karitatív szervezetek a történelem során mindig kitűntek az elesettek felkarolásában, még azokban az országokban is, ahol csekély volt a keresztények aránya.

A bíboros reményét fejezte ki, hogy a mostani háborús helyzetben is "tanúságot tudunk tenni a hitünkről".

A Katolikus Karitász a kezdetektől segíti az ukrajnai háború elől menekülőket - mondta, hozzátéve, hogy az idő múlásával változik a segítségnyújtás módja, hiszen másra van szüksége az átutazónak, aki fáradtan, esetleg betegen Magyarországra érkezik, de amint tud, továbbindul, és annak, aki szándékosan vagy kényszerűségből itt marad.

Fontosnak nevezte, hogy a menekült gyerekek mielőbb iskolába járjanak, mert ha megszakad az iskoláztatásuk, azzal szinte jóvátehetetlenül romlanak az esélyeik az életben.

Elmondta, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében felmérést készítettek a katolikus iskolákban dolgozó pedagógusok között, hogy kik tudják vállalni a menekült, sok esetben csak ukránul vagy oroszul beszélő gyerekek tanítását. Körülbelül kétszázan jelentkeztek, és például az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában, valamint több budapesti, szerzetesrendek által fenntartott iskolában már el is kezdődött a gyerekek oktatása. Ez olyan feladat, "ami akár hosszabb távon is velünk maradhat" - tette hozzá.

Erdő Péter kiemelte: nagy szükség van a menekültek lelki gondozására is, elsősorban a görögkatolikus pasztorációra. Megjegyezte, a Váci utcai latin katolikus templomban korábban is engedélyezte a vasárnapi ukrán nyelvű görögkatolikus szentmisét, az igények azonban olyannyira nőttek, hogy most már naponta tartanak ukrán nyelvű liturgiát. A szertartások alkalmat adnak arra is, hogy a menekültek találkozzanak egymással, a saját egyházukkal, és ez olyan erőt, közösséget ad, amire idegenben, menekültként különösen nagy szüksége van az embernek.

A bíboros emlékeztetett arra is: Ferenc pápa az elmúlt időszakban többször felszólalt a háború ellen. A katolikus egyházfő március 25-én felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Szűz Máriának, és arra kérte a világegyház püspökeit, hogy ők is tegyék meg ezt. "Hiszünk az imádság erejében" - fogalmazott, hozzátéve, "akiért imádkozunk, azt közel engedjük a szívünkhöz".

A Szentszék igyekszik használni a diplomáciai lehetőségeit is, de a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy amikor két nép ilyen elkeseredett küzdelmet vív egymással, azt nem szokták rögtön abbahagyni a pápa szavára. Azonban néha, "amikor a csillagok állása megfelelő", elindíthat egy folyamatot a Szentszék, amely közelebb viszi egymáshoz a feleket - mondta.

Az orosz és ukrán ortodox egyházról szólva felidézte: I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka 2019 januárjában elismerte autokefálnak, teljesen függetlennek az ukrán nemzeti patriarchátust, amely addig a moszkvai patriarchátus része volt, és az orosz álláspont szerint az orosz ortodox egyház kánoni területét alkotta. Ugyanakkor Ukrajna szerette volna, ha az ukrán ortodox egyház is független, nemzeti egyházzá válik.

A kétféle törekvésnek pedig nyilván volt politikai háttere is.

A bíboros elmondta, a katolikus egyház mind az ukrán ortodox, mind az orosz ortodox egyházzal ökumenikus kapcsolatot tart. Jelképesnek nevezte, hogy a 2021 szeptemberében Budapesten megtartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó szentmiséjén Hilarion volokalamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi hivatalának vezetője képviselte az orosz ortodox egyházat, a Kossuth téri szentmisén és Ferenc pápa záró miséjén pedig részt vett az ukrán egyház függetlenségét elismerő I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka.

A katolikus egyház tehát eddig is kész volt és ezután is kész segíteni a párbeszédet - hangsúlyozta Erdő Péter.