Infostart.hu
eur:
378.4
usd:
320.97
bux:
124714.69
2026. február 25. szerda Géza
Budapest Parliament, Hungary
Nyitókép: Zsolt Hlinka/Getty Images

Íme az új Országgyűlés alakuló ülésének menetrendje

Május 2-án alakulhat meg az új Országgyűlés. Az első ülésen beszédet mond a köztársasági elnök, a korelnök, valamint a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság elnöke. A képviselők esküt tesznek, az államfő pedig javaslatot terjeszt be a miniszterelnök személyére. Megválasztják a parlament elnökét is, aki szintén felszólalhat. A Momentum bojkottálja az alakulóülést. Az új kormány május végén állhat össze.

Áder János köztársasági elnök várhatóan május 2-ára, hétfőre hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését. Ez az utolsó előtti lehetséges időpont, az Alaptörvény szerint ugyanis a parlamentnek a választást követő 30 napon belül össze kell ülnie, a voksolás pedig április 3-án volt. A határidő tehát május 3-án jár le.

Az alakuló üléseknek kötött rendjük van: a tanácskozást a köztársasági elnök nyitja meg, aki bejelenti, hogy a képviselők átvették a megbízólevelüket, majd felkéri a törvényhozás legidősebb tagját, hogy korelnökként vegye át az ülés vezetését. A korelnök – várhatóan a 86 éves Turi-Kovács Béla – is beszédet mond, majd fölkéri a korjegyzőket, akik a legfiatalabb képviselők közül kerülnek ki. A napirend elfogadása után az Országgyűlés meghallgatja a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját, illetve határoz a mandátum vizsgálatok eredményéről.

A képviselők csak ezt, és a történelmi zászlók fanfárszavas bevonulását követően teszik le az esküt, vagyis az új Országgyűlés formálisan ebben a pillanatban alakul meg. Utána ismét Áder János következik, aki javaslatot tesz a miniszterelnök, ebben az esetben Orbán Viktor személyére.

A nap további részében a parlament megszavazza a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját. A korelnök tájékoztatja az Országgyűlést a képviselőcsoportok megalakulásáról, majd megválasztják a törvényhozás elnökét, alelnökeit és jegyzőit. A parlament új elnöke beszédet mond, majd javaslatot tesz a háznagy személyére. és összehívja a házbizottságot. Amikor ezzel is megvannak, már csak a háznagy megválasztása és a bizottságok létrehozása van hátra. A Himnusszal kezdődő ülés a Szózattal zárul.

A Momentum megválasztott képviselői azonban mindebből kimaradnak, ők ugyanis bojkottálják az alakuló ülést. Ezt Fekete-Győr András, az ellenzéki párt volt elnöke és leendő frakcióvezetője jelentette be, és képviselőtársa, Hadházy Ákos indokolta meg: „hogy a látszata se maradjon meg annak, hogy esetleg egy díszellenzéki szerepet vállalnak el a képviselők”.

Az új kormány csak május végén alakul meg

– ezt Orbán Viktor miniszterelnök már a választást követő nemzetközi sajtótájékoztatón egyértelművé tette. A kormánynak célja és értelme van a feladatból következik, hogy hol, milyen szereplőkre van szükség, nem lesz gyors a kormányalakítás. Május végénél hamarabb nem lesz kormány – közölte akkor a kormányfő.

Az új Országgyűlésben a Fidesz–KDNP-nek 135 képviselője lesz, ami kétharmados alkotmányozó szavazattöbbséget jelent, ráadásul számíthatnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatására is. Azt most még nem lehet tudni, hogy a Fidesz és a KDNP frakciói külön-külön hány fősek lesznek, mert például Rétvári Bence az előző ciklusban KDNP-s képviselő volt, Barcza Attila pedig fideszes, most viszont Rétvárit a Fidesz, Barczát pedig a KDNP jelölte.

A választáson közösen induló 6 ellenzéki párt, a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd összesen 57 képviselőt tudott bejuttatni a parlamentbe. Mindegyik pártnak külön frakciója lesz, még az LMP-nek, amelyet a DK kisegít egy képviselővel, hogy meglegyen a szükséges 5 ember. Az ellenzéki frakciók pontos létszáma és személyi összetétele később derül ki, mert néhány listás jelölt másnak adja át a mandátumát.

A Mi Hazánk Mozgalomnak 6 fős frakciója lesz az új Országgyűlésben, amelybe független jelöltek ezúttal nem jutottak be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb napot csúszik a Barátság kőolajvezeték újraindítása, Ursula von der Leyen is megszólalt

Ismét későbbre, február 26-ra halasztotta az ukrán fél a Barátság kőolajvezeték újraindításának időpontját – közölte a szlovák gazdasági minisztérium. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra kérte Volodimir Zelenszkijt, hogy gyorsítsa fel az orosz támadás során megrongálódott Barátság vezeték javítási munkáit.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×