A NATO fenntartja és a megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben - jelentette ki a szervezet főtitkára Brüsszelben. Jens Stoltenberg a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása után azt mondta: a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára. Dmitro Kuleba külügyminiszter újabb fegyvereket sürgetett Ukrajna számára a NATO brüsszeli tanácskozása után. Úgy fogalmazott: ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget, túl késő lesz. Közben Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelezte: Washington megvizsgálja, milyen új fegyvereket tud küldeni a háború sújtotta országnak.
Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnába - erősítette meg a külgazdasági és külügyminiszter a NATO érintett tárcavezetőinek kétnapos tanácskozása után. Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna külügyi vezetője a fegyverszállítások növelését kérte a szövetségtől, ugyanakkor a NATO kitartott amellett, hogy mint szövetség, nem résztvevője a konfliktusnak és nem szállít fegyvereket. Tagállamok továbbra is kétoldalú alapon szállíthatnak fegyvereket Ukrajnának, Magyarország továbbra sem tesz ilyet. Hozzátette: a tanácskozáson több eredményt is sikerült elérni. Az Oroszországgal szembeni szankciók nem fogják érinteni a kőolaj- és földgáz-szállításokat.
Katonai támogatást vár Magyarországtól az ukrán külügyi szóvivő. Oleh Nyikolenko úgy fogalmazott: ha Magyarország igazán véget akar vetni a háborúnak, akkor fel kell hagynia az Európai Unió egységének megroppantásával és támogatnia kell az Oroszország elleni új szankciókat. Egyben azzal vádolta meg Magyarországot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt segíti az Ukrajna elleni háborúban. A szóvivő Orbán Viktor kormányfő szerdai nemzetközi sajtótájékoztatójára reagált, amelyen a miniszterelnök egyebek között azt mondta, hogy Magyarországnak nem okoz nehézséget rubelben fizetni a gázért Oroszországnak, ha az oroszok ezt kérik.
Teljes embargót sürget az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra az Európai Parlament. A testület nagy többséggel elfogadott állásfoglalása ugyanakkor úgy véli: ezt olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az unió energiaellátásának biztonságát. Az előterjesztésben a képviselők felszólítják az unió vezetőit, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak csoportjából és más multi-laterális szervezetekből, a szankciók megerősítésére pedig az orosz bankokat zárják ki a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből, tiltsák meg az orosz hajók belépését az unió területi vizeire. A Fidesz európai parlamenti képviselői nemmel szavaztak a javaslatra.
Támogatja a gáztárolók legalább 80 százalékos feltöltését még a tél beállta előtt az Európai Parlament. A javaslatot március 23-án nyújtotta be az Európai Bizottság. A cél, hogy a következő fűtési szezonban elég gáz álljon rendelkezésre a háztartások és a vállalatok számára. Az uniós parlamenti képviselők kötelezően előírnák, hogy az uniós földgáztárolókat november elsejéig legalább 80 százalékra, a következő években pedig 90 százalékra kell feltölteni, hogy a gázszolgáltatás az ellátás akadozása esetén is biztosítható legyen az európaiak számára.
Felfüggesztette Oroszország tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában a világszervezet közgyűlése. A 193 tagú ENSZ-közgyűlésben az Egyesült Államok vezetésével napirendre tűzött, kétharmados többséget igénylő szavazáson 93 tagállam támogatta a határozattervezetet, 24 ország szavazott nemmel, míg 58 tagállam tartózkodott. A döntés után Oroszország bejelentette: még idő előtt, idő előtt azonnali hatállyal lemond tagságáról az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában. Moszkva illegálisnak és politikailag motiváltnak tartja az ENSZ határozatát.
Az utolsó külképviseleti urna is megérkezett a Nemzeti Választási Irodához, a Hanoiból érkezett urna 36 voksot tartalmaz. A Nemzeti Választási Bizottság közlése szerint az urnák és urnazáró címkék is sértetlenek, így nincs törvényi akadálya annak, hogy az urnában lévő voksokat összeszámlálják. A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország nagykövetségein és konzulátusain szavazhattak, 97 országban 145 külképviseleten. A voksokat a 106 egyéni választókerület szerint csoportosítják, majd az átjelentkezéssel szavazók voksaival együtt számolják meg az NVI munkatársai.
Csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma az öt hete tartó folyamatos emelkedés után. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentése szerint a 13. héten, március 28. és április 3. között 25 százalékkal kevesebb beteget regisztráltak, mint az előző héten. Ugyanakkor két megyében, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében még mindig többen keresték fel orvosukat influenzás panaszokkal, mint a 12. héten. Az influenzaszerű megbetegedéseket változatlanul a 3-14 éves gyerekek között diagnosztizálták a leggyakrabban.
Egyelőre mégsem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás Németországban. A szövetségi parlament elutasította az erről szóló indítványokat. Az oltási kötelezettség kormánypárti támogatóinak eredeti szándéka szerint a 18 éven felülieket kellett volna az oltás beadatására kötelezni, de ehhez nem sikerült többséget szerezni. Így végül csupán azt indítványozták, hogy a 60 éven felülieknek írják elő az oltást. Azonban ez az indítvány sem nyerte el a képviselők többségének támogatását. Európában egyelőre egyetlen országban, Ausztriában vezették be az általános oltási kötelezettséget, de március elején ott is felfüggesztették, egyelőre három hónapra.