Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Rendőrök a VÉDA automata közlekedés-ellenőrzési rendszer egyik sebességmérőjével a 6-os főúton, Pécs határában 2015. április 16-án. Reggel hat órakor 24 órás sebességellenőrzési akció indult Európa 22 országában.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Magasabb fokozatba kapcsoltak a gyorshajtók a magyar utakon

Hiába a kampányok, sokan továbbra sem tartják be a sebességkorlátozásokat.

Alaposan belehúztak a gyorshajtók és egyéb szabálytalanságot elkövető autósok Magyarországon 2021 második felében. A hatóságok 394 ezer bírságot szabtak ki, összesen 13,6 milliárd forint értékben, azaz egy szabálytalanság átlagosan 34 510 forintba került – derül ki a Világgazdaság által az Országos Rendőr-főkapitányságtól kikért, a VÉDA közúti intelligens kamerahálózat tavalyi évre vonatkozó adataiból.

A gazdasági lap 2021 őszén a féléves adatokat is kikérte, akkor összesen 125 ezer bírságot szabtak ki, 4,3 milliárd forint értékben, vagyis kijelenthető, hogy

a második félévben megduplázódott az első féléves szabálytalankodások száma, azaz alaposan beletapostak a szabálytalankodók a gázpedálba.

Ráadásul szó szerint, mivel az ORFK kommunikációs szolgálata azt is elárulta, a legtöbb bírságot a megengedett legnagyobb sebesség túllépése miatt kell kiszabni. A második legtöbb eljárás a közútiforgalom-irányító fényjelző készülék piros jelzésére vonatkozó szabályok megszegése miatt indul a közigazgatási hatóságoknál.

Megjegyezik, a második féléves megugrás természetesen magyarázható azzal is, hogy tavaly májusig szigorúbb járványügyi korlátozásokkal kellett együtt élniük az embereknek, tehát utazni is kevesebbet utaztak.

A 2021-ben kiszabott bírságok darabszáma és összege egyébként elmarad a 2020-as és 2019-es évektől. Tavalyelőtt még 545 ezer szabálytalankodást rögzített a VÉDA-rendszer, és 18,8 milliárd forint értékben szabtak ki büntetést, 2019-ben pedig még többet, 660 ezer szabálytalanságot követtek el, 22,7 milliárd forint értékben.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×