Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely miniszter jegyzi a javaslatot, amely az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény mellett még számos jogszabályt módosítana – írja a 24.hu.

A javaslatból derül ki, hogy a kormány beemelné a megyei jogú városok közé Baját és Esztergomot, a budapesti Várnegyed nemzeti emlékhelyet pedig kibővítené a Várkert Bazár épületével.

Az indoklás szerint Magyarország legújabb kori történelme során két olyan változást is elszenvedett, amelyek a korábbi, történelmi magyar közigazgatás jelentős átalakítását vonták maguk után. Az egyik a Magyarország területének, és így közigazgatási rendszerének radikális megcsonkítását jelentő trianoni békediktátum volt. A másik, az immár az új államhatárok között kiépült kommunista államhatalom által 1950-ben végrehajtott átszervezés.

Az előterjesztés szerint Baja és Esztergom is 1950-ben veszítette el közjogi státusát. Baja a jogfosztás után is a térségben élő mintegy 120 ezer ember központja maradt és a helyiek szorgalmának köszönhetően a régió természetes centruma, térségi, gazdasági és kulturális életben betöltött szerepe alapján feltétlenül indokolt, hogy megyei jogú városi rangját visszakapja.

A javaslat szerint Esztergom az „ország első városa”, esetében a kommunista „megyerendezés” különösen méltatlan volt, tekintettel arra, hogy a település Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelye volt, ezt státusát tehát még a trianoni békediktátum után is megőrizte.

Esztergom a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye, a város az elmúlt 30 évben soha korábban nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül, ezért a kormány megalapozottnak tartja az esztergomiak igényét, hogy a „Dunakanyar fővárosa” ismét méltó státust élvezzen a magyar közigazgatásban.